Magyar Péter: négy miniszternek van vétójoga a költségvetésben
Magyar Péter kedd esti interjújában a 2027-es költségvetésről, a vagyonadóról, a reklámadóról és az új alkotmány előkészítéséről is beszélt, és elárulta, hogy a kormányban „másfél” miniszter élt vétójogával a büdzsé összeállításakor. A miniszterelnök szerint a kabinetnek úgy kell teljesítenie a kampányígéreteit, hogy közben fenntartható maradjon a költségvetés. A büdzsé összeállítását nehezítette, hogy az előző kormány a korábban bevallottnál nagyobb hiánnyal adta át az államkasszát; a tárcák között viták alakultak ki, végül kompromisszumra jutottak. A költségvetés módosítását sem zárta ki, amennyiben tartható marad a 4,9 százalékos hiánycél.
Nyugdíjas SZÉP-kártya a 14. havi nyugdíj bővítése helyett
A kormány tudatosan választotta a Nyugdíjas SZÉP-kártyát a 14. havi nyugdíj további felépítése helyett. A miniszterelnök szerint igazságtalan, hogy a 13. havi nyugdíj összege az alapnyugdíjhoz igazodik: így egy 800 ezer vagy egymillió forintos nyugdíj mellé ugyanekkora összegű pluszjuttatás jár, miközben a 60 ezer vagy 132 ezer forintból élők ennél jóval kevesebbet kapnak. Úgy vélte, ez tovább növeli a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségeket. „Mi nem növeljük a különbséget a magyar emberek között” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány célja a társadalmi különbségek csökkentése.
A kormány megtartja a teljes 13. havi nyugdíjat és a már bevezetett, csonka 14. havi juttatást is. A Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése 2027-ben kezdődik, a támogatást 2030-ig négy lépésben építik fel. A teljes összeg elérése után a havi 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők részesülhetnek a juttatásban, ami a nyugdíjasok mintegy 97 százalékát, mintegy 2,2 millió embert érinthet. Jövőre a véglegesnek szánt támogatás egynegyedét fizetik ki: a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők évi 50 ezer, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjat kapók évi 25 ezer forinthoz juthatnak.
Kármán András pénzügyminiszter a 2027-es költségvetés bemutatásakor ismertetett számok alapján azt mondta, hogy a nyugdíjasokat érintő intézkedések összesen 368 milliárd forintot jelentenek jövőre. Ebből a Nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője 90 milliárd, a csonka 14. havi nyugdíj megtartása 155 milliárd, a kisnyugdíjak rendkívüli felzárkóztatása 123 milliárd forintot tesz ki. A pénzügyminiszter szerint a csomag nagyobb juttatást jelent a nyugdíjasoknak, mint a 14. havi nyugdíj további bővítése, amely 310 milliárd forintos többlet lenne.
Adók, családi pótlék és energiaügyek
A tervezett intézkedések között szerepel a minimálbért keresők személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentése, amely a miniszterelnök szerint 250 milliárd forintos kiadással jár. Hasonló nagyságrendű bevételt vár a milliárdosok vagyonadójától: az egymilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adót vetnének ki, a százmilliárd forintot meghaladó vagyonok esetében pedig 1,5 százalékos lenne az adókulcs. Becslése szerint az intézkedés mintegy tízezer embert érinthet, és figyelmeztetett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2025-ös eredményeket is vizsgálni fogja, ezért nem ajánlja a vagyon strómanok nevére történő átjátszását.
A kormány a családi pótlék megduplázását is tervezi. A 40 év feletti, kétgyermekes anyák adómentességének megszűnésével kapcsolatban azt mondta, hogy a családok a megemelt családi pótlék mellett a családi adókedvezményt is igénybe vehetik. Csak olyan vállalásokat tesznek, amelyeket hosszú távon is fenn tudnak tartani.
Az energiaügyekről szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar lakásállomány energiahatékonysága javításra szorul. A Wekerle Plusz Programmal 2030-ig 120 ezer család rezsiköltségét csökkentenék az otthonok korszerűsítésével. A jelenlegi világpiaci körülmények között nem vetődhet fel a rezsicsökkentés kivezetése, amely a költségvetésnek jelenleg 1165 milliárd forintos kiadást jelent. A reklámadó mértékét 3,5 százalékra emelnék, és az intézkedés a nagy technológiai vállalatokra, így a Metára, a TikTokra és a Google-re is vonatkozna; a kabinet 13 milliárd forintos bevételt vár az adóból. Nem a médiacégek nehezebb helyzetbe hozása a cél, hanem a társadalmi igazságosság erősítése.
Ősszel indulhat az alkotmányozás
Az alkotmányozás menetrendjéről szólva elmondta: a folyamat kereteit meghatározó törvényjavaslatot hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek, az új alkotmány kidolgozása pedig az ősz végén vagy a tél elején kezdődhet meg. Körülbelül egy évvel számol az új alaptörvény elfogadásáig, amelyet népszavazással is megerősítenének. Az új választási törvény kidolgozását csak ezt követően kezdenék meg; arányosabb választási rendszerre lenne szükség, és a kétfordulós megoldás lehetőségét is megvizsgálnák, a pártfinanszírozás szabályainak felülvizsgálata mellett.
