Mérföldkőhöz ért a tanárok küzdelme, de a valódi változás még nem jött el
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar állam jogsértő módon korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát 2022-ben. A döntés mérföldkő a tanárok és szakszervezeteik évek óta tartó küzdelmében, de a valódi változásokhoz még további lépésekre van szükség – közölték a jogvédők és érdekképviseletek, amelyek szerint a kormánynak helyre kell állítania a sztrájkjogot, és rendeznie kell a korábbi jogsértések következményeit.
Közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Helsinki Bizottság, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Társaság a Szabadságjogokért. A résztvevők – Totyik Tamás, a PSZ elnöke, Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja és ügyvivője, Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság tagja, Nyitray Zsuzsanna, a TASZ képviselője, valamint Sziklai Tamás ügyvéd – az ítélet következményeit ismertették.
Nagy Erzsébet felidézte, hogy a szakszervezetek már 2020-ban tárgyalni kezdtek a kormánnyal, a történet pedig 2015-re vezethető vissza, amikor befagyasztották a tanári bértáblát. Követelték a minimálbérhez kötött bértáblát, a munkaterhelés csökkentését és a többletmunka kifizetését. A 2021. január 31-i figyelmeztető sztrájkot a kormány megtámadta, noha a bíróság első- és másodfokon is a szakszervezeteknek adott igazat. Ezután veszélyhelyzetre hivatkozva olyan kormányrendelet született, amely ellehetetlenítette a sztrájkot, és a járvány elmúltával a szabályokat a törvény is megtartotta.
Bieber Ivóna szerint az EJEB kimondta: a magyar állam megsértette a szervezetek és tanárok szabad gyülekezéshez és sztrájkhoz való jogát. A testület kifogásolta, hogy az állam egyoldalúan határozta meg a „még elégséges szolgáltatás” szintjét, ezzel kizárta a konstruktív párbeszéd lehetőségét és elzárta a tanárokat a bírósághoz fordulástól. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotás előtt nem készült hatástanulmány és nem volt társadalmi egyeztetés, a szabályozás pedig polgári engedetlenségbe kényszerítette a tanárokat, akik a munkahelyük elvesztésétől tarthattak.
Nyitray Zsuzsanna három feladatot nevezett meg a kormány számára: nyilatkozzon arról, hogy nem kéri az ügy nagykamarája elé utalást, így az ítélet jogerőre emelkedhet; három hónapon belül térítse meg a költségeket és a nem vagyoni károkat; hat hónapon belül készítsen cselekvési tervet az ítélet végrehajtásáról, és juttassa el azt Strasbourgba. A TASZ ezt ellenőrizni fogja. A szabályozást érdemben, nem „kozmetikázással” kell összhangba hozni az ítélettel: csökkenteni kell a még elégséges szolgáltatási szintek magasságát, vissza kell állítani a 2022 előtt működő tárgyalásos modellt, és garanciákat kell beépíteni a törvénybe, hogy a sztrájkjog gyakorlása miatt senkit ne érhessen szankció.
Sziklai Tamás köszönetet mondott Karsai Dánielnek, aki elkezdte az ügyet, és két évvel ezelőtti halálig vitte. Kiemelte: a tankerületek és a kormány a diákok védelmére hivatkozott a sztrájktörvény bevezetésénél, miközben a falak penészesek, fűtés nincs, az étel sokszor ehetetlen – ezt az érvelést is megsemmisítette az EJEB. Felidézte, hogy a sztrájktörvény indoklása kifejezetten megjelölte a polgári engedetlenséget, és hogy 2022-ben olyan tanárokat is elbocsátottak, akik németül tanítottak biológiát; egyikük újra jelentkezett, de nem kapott választ.
Nagy Erzsébet szerint a státusztörvényben az a rész is módosításra szorul, amely szerint rendkívüli felmentéssel elbocsátott tanár – akkoriban tizennégyen voltak – jogerős pernyertesség esetén sem kérheti visszahelyezését. Totyik Tamás azt kérte, miniszteri utasításban töröljék el a „feketelistákat”, amelyek sok tanár felvételét ellehetetlenítik, és ezzel nehezítik a tanárhiány csökkentését. Nagy Erzsébet a háttérszabályok rendezését és a kötelező, transzparens pályáztatást sürgette az üres helyek betöltésére.
A PSZ és a PDSZ 2022 szeptemberében a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével fordult a strasbourgi bírósághoz a sztrájkjog korlátozása miatt. A szakszervezetek 2021 óta próbáltak sztrájkkal fellépni a magasabb bérekért, a jobb munkakörülményekért és az oktatási rendszer problémáinak megoldásáért, de a kormány a tárgyalások halogatásával, majd jogszabályi korlátozásokkal nehezítette törekvéseiket. A 2022 februárjában rendeletben meghatározott, sztrájk idején kötelezően biztosítandó szolgáltatások – például a gyermekfelügyelet és a megtartandó tanórák száma – a szakszervezetek szerint annyira korlátozták a munkabeszüntetés hatását, hogy az elveszítette nyomásgyakorló erejét.
