Százmillió évet tévedhettek a kutatók egyetlen fog miatt
Majdnem 100 millió évvel fiatalabbnak bizonyult egy Oklahoma alatt rejtőző ősi becsapódási kráter, mint ahogy azt korábban gondolták. Az új eredmények szerint a nagyjából 16 kilométer átmérőjű Ames-kráter nem egy több mint 467 millió évvel ezelőtti meteoritbombázás emléke, hanem egy későbbi, 370 millió évvel ezelőtti eseményhez köthető. Ez azért különösen érdekes, mert az új korbecslés időben egybeesik a Föld történetének egyik nagy tömeges kihalási eseményével.
A kráter Oklahoma állambeli Ames települése alatt található, mintegy 2,7 kilométer vastag üledékes kőzetréteg alatt. Létezésére csak 1991-ben derült fény, amikor szeizmikus mérések segítségével sikerült azonosítani a mélyben húzódó képződményt.
Egy fosszilis fog vitte félre a kutatókat
A kráter korát eredetileg egy, a becsapódási területen talált kőzetben felfedezett fog alapján határozták meg. A fogról megállapították, hogy egy ősi, angolnaszerű élőlény, egy konodonta maradványa. Ezek az állatok a paleozoikum idején éltek, és a fosszília alapján a kutatók arra következtettek, hogy a kráter nagyjából 467,5 millió évvel ezelőtt keletkezhetett. Ez az időszak egybeesik az úgynevezett ordovíciumi meteorit-eseménnyel, amikor feltételezések szerint különösen intenzív aszteroidabombázás érte a Földet.
Az Elizabeth Catlos, a Texasi Egyetem austini kutatója által vezetett kutatócsoport új vizsgálatai szerint az Ames-kráter nem 467,5 millió, hanem körülbelül 370 millió éves. Ez csaknem 100 millió éves különbség. Az új korbecslés alapján a krátert ki kell venni az ordovíciumi meteorit-eseményhez kötött becsapódások sorából, és a késő devon végi, úgynevezett frasni–famenn határnál bekövetkezett tömeges kihaláshoz kell kapcsolni.
Cirkonkristályok adták a választ
A kutatók ezúttal nem a fosszilis fogból indultak ki, hanem a kőzetben található cirkonkristályokat vizsgálták. A cirkon kristályosodásakor uránt és tóriumot tartalmaz, ólom azonban lényegében nem kerül bele. Az idő múlásával az urán radioaktív bomlás során ólommá alakul, így az urán és az ólom arányából nagy pontossággal meghatározható, mikor alakult ki a kristály. A meteorit becsapódásakor keletkező hatalmas nyomás és hő új cirkonkristályok kialakulását is előidézhette.
Catlos csapata a NASA Johnson Űrközpontjának kutatóival együtt ezeket a kristályokat vizsgálta, többféle módszert alkalmazva. Az eredmény minden alkalommal ugyanoda vezetett: a kráter jóval fiatalabb, mint ahogy korábban gondolták.
A fosszilis fog esetében a magyarázat egyszerű: a fosszília valószínűleg már jóval a becsapódás előtt ott volt a kőzetben. A becsapódás során keletkező hatalmas energia összekeverte és összetörte a környező kőzeteket, így a korábbi földtani korszakból származó fosszíliák bekerülhettek a becsapódás által létrehozott törmelékbe.
Nem ez okozta önmagában a kihalást
A 370 millió évvel ezelőtti becsapódás időpontja azért is érdekes, mert nagyjából egybeesik a késő devon végi tömeges kihalással, amely során a tengeri élővilág jelentős része eltűnt. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy maga a becsapódás valószínűleg nem volt elegendő ahhoz, hogy önmagában előidézze a kihalást. A korszakban számos más lehetséges kiváltó okot is azonosítottak: az óceánok oxigénszintjének csökkenését, intenzív vulkáni tevékenységet, illetve egy közeli szupernóva hatását is felvetették.
Amikor a meteorit mintegy 370 millió évvel ezelőtt becsapódott, a mai Oklahoma területe még sekély tenger alatt feküdt. A becsapódás nemcsak egy hatalmas krátert hagyott maga után: a Föld kérge is jelentősen megrepedt alatta, ezek a törések pedig később lehetővé tették, hogy olaj és földgáz vándoroljon a mélyből a felszínhez közelebb eső rétegekbe.
Új módszer a földtörténet pontosítására
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az apró cirkonkristályok segítségével olyan események korát is újra lehet vizsgálni, amelyekről korábban azt hitték, hogy már pontosan ismerjük az időpontjukat. A kutatók szerint érdemes lenne hasonló módszerrel újravizsgálni Észak-Amerika más becsapódási krátereit is, hogy pontosabb idővonalat kapjunk a Föld történetének nagy meteoritbecsapódásairól.
