Verte a nőket, aztán a békéről énekelt és megjósolta saját halálát
Talán még ma is a világ egyik legsikeresebb együttesének számít a The Beatles, amely alapvetően változtatta meg a popzene jelentését. A zenekar frontembere, John Lennon az egyik leghíresebb férfi, aki valaha élt, de öröksége nem kizárólag pozitív – annak ellenére, hogy méltatlanul távozott az élők sorából.
1940. október 9-én született Liverpoolban, munkásosztálybeli családba. Édesapja ötéves korában hagyta el a családot, édesanyja pedig nem érezte magát késznek egyedül nevelni őt, ezért testvérére, Mimire bízta a fiú nevelését. Anyjával a zene kötötte össze: ő tanította meg bendzsón játszani, ami első hangszere lett.
Nagynénje tehetségesnek tartotta, de nem hitte, hogy meg tud majd élni a zenélésből, inkább „rendes szakmát” szeretett volna neki. Végül elérte, hogy tanuljon, Lennon pedig művészetet tanult – felvételt nyert a Liverpool College of Art-ba. Első feleségét is ott ismerte meg; fiuk, Julian született, akivel válásuk után nem tartotta a kapcsolatot, és a fiú szerint gyakran éreztette vele, hogy nem szereti.
A nőkkel való kapcsolata sem volt felhőtlen, amivel maga is tisztában volt: vallomása szerint nagyon agresszív és hirtelen haragú természet volt. 1980-ban így fogalmazott: „Régen kegyetlen voltam a párommal, fizikailag gyakorlatilag bármelyik nővel. Erőszakos voltam. Nem tudtam kifejezni magam, ezért ütöttem. Verekedtem a férfiakkal, és ütöttem a nőket. Éppen ezért beszélek állandóan a békéről. Pont a legerőszögletesebb emberek azok, akik a szeretet és a béke mellett állnak ki.”
Nemcsak nőket bántott: egy férfival is összeverekedett, olyannyira, hogy mentő vitte el, mert az illető azzal viccelődött, hogy Lennon homoszexuális, és hogy Paul McCartney a titkos szerelme. Yoko Ono később azt állította, Lennon valóban vonzódott a férfiakhoz, de sosem cselekedett, mert túlságosan gátlásos volt.
A sajtó az őszintesége miatt kedvelte. Meggondolatlan kijelentéseivel azonban magára haragította a katolikus egyházat is, amikor azt mondta: „A kereszténység el fog tűnni. Megszűnik, megsemmisül. […] Már most népszerűbbek vagyunk, mint Jézus.” Később tisztázta, hogy nem káromlás volt a célja, csupán azt akarta érzékeltetni, hogy amit a tévé közvetít, népszerűbb a krisztusi tanításoknál.
Különc volt: ő házasodott meg elsőként a zenekarból, de utolsóként tanult meg vezetni – és szörnyű sofőr volt. Vásárolt egy Rolls Royce-t, amit hippisre festetett, de többször balesetezett vele, végül akkor tett le a vezetésről, amikor Yoko Onóval és gyermekükkel ült az autóban, és mindketten megsérültek. Egyedüli volt a zenekarban, aki nem lett vegetáriánus, mert szerette a hús ízét, de tiszteletben tartotta társai döntését.
Halálát szinte megjósolta: már a hatvanas években azt állította, hogy „biztos, valami őrült fogja kinyiffantani”. 1980-ban Mark David Chapman öt lövést adott le rá, közülük egy az aortáját érte. A tragédia után sofőrje pánikszerűen kérdezte a gyilkost, mit tett, aki így felelt: „Lelőttem John Lennont.” Lennon néhány órával korábban már találkozott vele, furcsának tartotta, de nem akart előítéletes lenni.
Lehet, hogy nem volt példaértékű apa és férj, de páratlanul tehetséges művész. Küzdött önmagával, lelkével és gondolataival, és mindebből örökzöld slágerek születtek, amelyeket a 21. század embere is szívesen hallgat. 86 éves lenne a legenda, akit túl korán vett el a világtól gyilkosa.
