Gyermekvédelmi válság: túlgyógyszerezés és szakemberhiány
Az állami gondoskodásban élő gyermekek napja alkalmából konferenciát szerveztek, amelyen a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár válaszolt a szakma kérdéseire. A rendezvényen szó esett a nevelőszülői hiányról, a gyermekpszichiátriai ellátás helyzetéről és a túlgyógyszerezésről.
Az államtitkár szerint nincs egyetlen optimális gyermeklétszám a nevelőszülői családokban, mert sok múlik a támogatások mértékén és a kiegészítő szolgáltatások elérhetőségén. Hangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség: nem oda kell helyezni a gyermeket, ahol épp hely van, hanem oda, ahol a szükségleteinek megfelelő gondoskodást kapja. A nevelőszülői alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban elindult egy jogszabály-módosítást igénylő folyamat, amelynek célja az egyszerűsítés és a bürokratikus akadályok lebontása.
A speciális terápiás és lakásotthoni férőhelyek hiányára 9,5 milliárd forintos krízisintervenciós alapot kértek, amelynek megérkezése folyamatban van. Ennek egy részéből országos lakásotthoni szolgáltatásokat és pilotprogramokat indítanának a speciális szükségletű gyermekek számára.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy nyolc megyében egyáltalán nincs gyermekpszichiáter, miközben a gyógyszeres kezelést kapók száma jelentősen megnőtt. Az államtitkár szerint a túlgyógyszerezés lehet tüneti vagy kényelmi kezelés. A szakemberhiány enyhítésére és a túlzott gyógyszerhasználat visszaszorítására több lépés lenne szükséges: a hallgatók támogatása már az egyetemi évek alatt, valamint a telemedicina és az informatikai rendszerek fejlesztése, amelyek segíthetnek a gyógyszerezés ellenőrzésében és csökkentésében.
A gyermekvédelmi diagnózis szerint a nevelőszülői hálózatok és az állami ellátórendszer jelenlegi struktúrája nem fenntartható. A költségvetési egyeztetésekről az államtitkár azt mondta, a csapatok az egységes és igazságosabb finanszírozásért küzdenek, ami lehetővé tenné egy diverzebb, rugalmasabb nevelőszülői hálózat kialakítását, beleértve a krízisellátást is. A jövőben komplex ellátások adnának célzott válaszokat a sajátos nevelési igényű, kettős vagy speciális szükségletű gyermekek helyzetére.
A résztvevők kitértek arra is, hogy a családsegítő és gyermekjóléti intézmények összeolvadása és más döntések miatt rendkívül súlyossá vált a szakemberhiány, ami olyan helyzetekhez vezetett, mint a kórházakban ragadt csecsemők ügye. A gyermekvédelem jelenleg a tápláléklánc alján van – hangzott el. A megoldást a gyermekvédelmi folyamatok önállóságának visszaállítása, az alapellátás megerősítése és a megelőzés jelentené. A szakmai álláspont szerint a hazahozott uniós források jelentős részét ez utóbbira kellene fordítani.
