Tizenöt éves próbaidővel és alacsonyabb szankciós küszöbbel készül az EU a következő bővítésre
Az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja szerint el kell kerülni, hogy a következő bővítési hullámmal újabb Orbán Viktor kerüljön az unió vezetői közé. Marta Kos kedden bemutatott javaslata értelmében minden új tagállamnak tizenöt éves próbaidőt kellene kiállnia, amely alatt elveszíthetné szavazati jogát vagy uniós forrásait, ha megsérti a demokratikus alapértékeket vagy a tagállamok közötti lojális együttműködés elvét.
„Több Orbán Viktort nem akarunk” – hangsúlyozta a biztos, hozzátéve, hogy a jelenlegi eszközök nem elegendők. „A 7. cikknél gyorsabb mechanizmusokra van szükségünk arra az esetre, ha az újonnan érkezők szembemennének a jogállamisággal, a demokráciával vagy az értékeinkkel” – fogalmazott.
Az uniós szerződés 7. cikke lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését a közös értékek súlyos és tartós megsértése esetén, ezt a „nukleáris opciót” azonban még soha nem alkalmazták. Lengyelország és Magyarország korábbi kormányai vétójukkal kölcsönösen megvédték egymást, így a hosszú viták ellenére sem született döntés.
Az új javaslat alacsonyabbra tenné a szankciók küszöbét. Egy uniós tisztviselő szerint ez nagy újítás, és fontos üzenet a bővítéssel szemben szkeptikusabb országok polgárainak: nagyon erős keretrendszer lesz akkor is, ha a bővítés után valami félresiklik.
A biztosíték ugyanakkor nem lenne végleges. Kos szerint korlátlan ideig tartana, és létrejönnének első- és másodrendű tagállamok. A tervet a tagállamoknak is el kell fogadniuk.
A szigorítás időzítése a lap szerint nem véletlen: a bővítés ismét napirendre került, az éllovasok Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna. A sokáig elakadt folyamatot a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború lendítette fel. Ukrajna és Moldova napokkal a támadás után beadta csatlakozási kérelmét, ami a 17,4 millió lakosú Nyugat-Balkánon is felgyorsította a közeledést, abban a térségben, ahol Oroszország és Kína is befolyásért verseng.
Új tag felvételéhez mind a 27 tagállam egyetértése kell, a szkepszis pedig főként a francia és a cseh választók körében erős. Kos mégis bízik a sikerben, és úgy fogalmazott, a tagállamok is értik, mi forog kockán. Oroszországot és Kínát „külső bomlasztó erőknek” nevezte, amelyek a tagjelöltekre pályáznak.
A biztos szerint a bővítés az unió stratégiai érdeke: ha az EU nem képes integrálni a szomszédságát, jön valaki más, és ellene fordítja azokat az országokat. Hozzátette, hogy Oroszország „milliókat fektetett be” abba, hogy eltérítse az országokat az európai úttól, amint azt a moldovai és az örményországi választások is mutatták, Kína pedig befektetőként, gazdasági erejével próbál befolyást szerezni.
A gyakorlati lépések is közelednek: Brüsszel jövő héten két újabb tárgyalási klasztert nyitna meg Ukrajnával és Moldovával, a belső piac, illetve a versenyképesség területén. Arra a kérdésre, hogy háborúban álló vagy befagyott konfliktussal terhelt ország csatlakozhat-e, Kos azt mondta, még túl korai lenne ezen találgatni. Azt viszont megerősítette, hogy az ukrán gabonatermelők nem kapnak uniós támogatást, amíg az uniós piacra jutásuk korlátozott. A tisztviselők szerint az „Európa éléskamrájaként” ismert ország egészen más nagyságrendben termel, mint a mostani tagállamok.
Az uniós vezetők jövő heti csúcstalálkozóján kényes kérdésekről kell dönteni. Ahhoz, hogy egy akár 35 tagú unió működőképes maradjon, a kormányoknak bizonyos területeken – például az adózásban és a szankciós politikában – le kellene mondaniuk vétójogukról. Emellett azt is el kellene fogadniuk, hogy nem minden tagállamnak lesz mindig saját biztosa Brüsszelben. Ez utóbbi korábban is heves ellenállást váltott ki: az ír választók 2008-ban részben ezért utasították el a Lisszaboni Szerződést, amelyet csak egy évvel később hagytak jóvá, miután az uniós vezetők megígérték, hogy minden tagállam megtartja saját biztosát.
