Jelentős drágulás jöhet az élelmiszerárakban a következő években
Bár a vásárlók a boltokban egyelőre kevésbé érzékelik, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hónapok óta csökkennek az élelmiszerárak Magyarországon. Júliusban a szélesebb értelemben vett élelmiszerkosár 1,4 százalékkal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban, és az éttermi díjak 5,8 százalékos emelkedését kiszűrve az élelmiszerbolti árak 4,1 százalékkal csökkentek.
A Magyar Nemzeti Bank szerint azonban ez a kedvező időszak nem tart sokáig, jövőre jelentős drágulás várható. A termékek között számottevő különbségek mutatkoznak: a húskonzerv ára 27, a friss hazai és déligyümölcsöké 15,6, a vajé és vajkrémé 15,5, a sertéshúsé 12,9, míg a sajté 11 százalékkal esett egy év alatt. Eközben néhány termék drágult: a burgonya 5,9, az étolaj 5,3, a cukorka és a méz pedig 4,1 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Fordulat jöhet 2027-től
Az MNB friss inflációs jelentése szerint jövőre fordulat következhet be: míg az idei évre 1,8 százalékos, évtizedes mélypontnak számító inflációt várnak, 2027-ben már 3,1 százalékos átlagos drágulással számolnak. Az élelmiszerek esetében ennél is nagyobb változás várható: az idei 4,1 százalékos árcsökkenést jövőre 5,8 százalékos, 2028-ban pedig 5,9 százalékos éves áremelkedés követheti.
Az alkohol- és dohánytermékek ára az idei 4,6 százalékos drágulás után jövőre 8,5 százalékkal emelkedhet, részben a 2026 novemberétől hatályos jövedékiadó-emelés miatt. Az üzemanyagoknál viszont az MNB 2027-re 2,3 százalékos árcsökkenést vár, amennyiben rendeződik az olajpiaci helyzet és a dízelhiány.
A drágulás okai
Az élelmiszerek drágulásában a világpiaci folyamatok is szerepet játszanak. Az európai aszály, az El Nino erősödése, valamint a kőolaj- és földgázárak emelkedése egyaránt felfelé hajthatja az árakat, utóbbi pedig a műtrágyaköltségeken keresztül is éreztetheti hatását. Az MNB szerint augusztusban a világpiaci élelmiszerárak éves alapon 2,5 százalékkal emelkedtek, egy hónap alatt pedig 1,9 százalékos volt a drágulás. A gabona ára 2,2, a cukoré pedig 11,9 százalékkal nőtt, amit az időjárási problémák, a várható terméshozamok romlása és a gabona esetében az orosz–ukrán háború miatt akadozó fekete-tengeri búzaexport is befolyásolt.
Az MNB szerint az idei magyarországi élelmiszerár-csökkenés egyik fontos tényezője a forint erősödése volt, amely az importárakon keresztül mérsékelte a fogyasztói árakat. A jegybank elemzői szerint azonban ez a hatás jövőre már kevésbé érvényesülhet, mivel az árfolyamváltozás egy része már beépült az árakba, és hasonló mértékű forinterősödésre a következő években nem lehet számítani. Az MNB ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az erősödő forint hatása még nem épült be teljesen a magyar árakba, így az élelmiszerek esetében további korrekcióra is lehet még lehetőség.
