Soha nem látott szakadék a magyar labdarúgásban
Csaknem hatvanezer néző teremtett fantasztikus hangulatot a Puskás Arénában az ukránok elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen. Tíz éve hasonló a helyzet: ha a válogatott játszik, megtöltik a lelátókat, bárki is az ellenfél. Miközben a válogatott iránti érdeklődés sosem látott magasságokban van, a hazai élvonal ebből szinte semmit sem profitál, az NB I nézőszáma alig nőtt az elmúlt években.
Az NB I nyolcadik fordulójában átlagosan 4279-en látogattak ki a mérkőzésekre. Egy-egy hétvégéből nem szabad kiindulni, hiszen ha a Ferencváros hazai pályán játszik, sokkal magasabb szám adódik. A hetedik körben az FTC–Újpest derbin húszezren voltak kint, ekkor az átlag már hatezer fölött volt. A 4279-es adat ugyanakkor besimul az előző évek enyhén növekvő átlagába.
Régiós összehasonlításban is van elmaradás. Ausztriában az előző hétvégén a Salzburg és a Rapid Wien hazai találkozóján is több mint tízezren voltak, Romániában az Universitatea Craiova–FCSB rangadót 27 ezren nézték élőben. A 4000-4500-as átlagnézőszámmal az NB I a szerb, a szlovák és a szlovén ligát előzi, amelyek lakossága jóval kisebb Magyarországénál, az osztrák élvonal viszont közel kétszer annyit ver a mieinkre.
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2010-ben kiadott stratégiája ambiciózus terveket tartalmazott. Akkor alig 2800 fő volt az NB I-es meccsek átlagos nézőszáma, a szövetség pedig azt tűzte ki célul, hogy 2016-ra hatezer, 2018-ra nyolcezer főre emelkedjen az átlag. Az emelkedés ugyan megtörtént, de 2800-ról 4500-ig jutni is csak majdnem kétszeres növekedést jelent, a hatezres álomtól pedig még 2026-ban is elmarad az élvonal.
Szabados Gábor sportközgazdász szerint a stratégiát nem kell túl komolyan venni. A legnagyobb probléma nem is a hasraütésszerűen kitalált számokkal volt, hanem hogy nem volt mellérendelve terv a megvalósításra. A magyar futballnak nincs válasza arra, hogyan lehetne nézőszámot növelni a stadionokban – mondta, hozzátéve: az elejétől fogva az volt a gondolat, hogy van új infrastruktúra, ömlik a taopénz a klubokhoz, majd jönnek a nézők.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára egy háttérbeszélgetésen elismerte, hogy túlzóak voltak a 2010-ben megfogalmazott elvárásaik. Próbálták ösztönözni a klubokat, meccsnapi auditokat végeztek, de jól látható, hogy ahol eredményes a csapat, ott több néző van, ahol kevésbé, ott megcsappan a nézőszám.
A kluboknak nem a jegybevétel a fő bevételi forrásuk, ezért eddig nem törekedtek mindenáron annak növelésére. Szabados szerint a magyar sportszervezeteknél a marketingtudás hiányos. Az elmúlt 16 évben a klubok azonban nem is voltak rákényszerítve, hogy az átlagnézőszámot feltornásszák, hiszen ameddig az állam direkt és indirekt támogatásokkal pumpálta a pénzt a klubokba, addig olyan helyzet állt fenn, ami mindenkinek jó volt.
A sportközgazdász felidézte: 2016-ban, a válogatott Európa-bajnoki szereplése után a labdarúgás rendkívül népszerű lett, egyes kluboknál az Eb-jegyük tulajdonosai kedvezményesen nézhették meg az élvonalbeli mérkőzéseket, de az MLSZ ekkor sem ült fel az Eb okozta hullámra, ahogy 2021 és 2024 után sem.
A nézői élmény javítása érdekében a mérkőzés előtti programokkal vonzóbbá lehetne tenni az eseményt a családok számára, érdemes lenne átgondolni a stadionok zenei felhozatalát, a büfék terén pedig komoly lemaradás tapasztalható, különösen a vendégszektorokban. Sokat segítene, ha a szövetség szigorúbban egységesítené a mérkőzésnapi élményt.
Az új kormány bejelentése után, amely szerint drasztikus változtatásokat szeretne a magyar sportéletben, a klubok ráeszméltek: változni kell, a piaci alapú bevételeket növelniük kell. Az NB I-es átigazolási időszak lezárulta után a játékosértékesítést nézve az elmúlt hónapok számai 38,5 millió euróval nem csupán abszolút rekordot jelentenek, de megközelítik az egész idény során felállított előző éves csúcsot is.
A magyar válogatott és az NB I mintha két, egymástól eltérő dimenzióban lenne. A válogatott mérkőzéseire soha nem látott az érdeklődés, a 65 ezres Puskás Arénába gyorsan elfogynak a jegyek, közben az NB I-ben ez nem látszik a nézőszámokban. Szabados Gábor szerint óriási szakadék van a labdarúgó NB I és a válogatott mérkőzései iránti érdeklődésben, ekkora különbségre korábban nem emlékszik.
Csernus Imre sportpszichológus szerint a válogatott meghatározó játékosait nem az NB I-ben kell keresni, aki válogatott meccsre megy, őket szeretné megnézni. Ha az élvonalban is lennének sztáralkatok, az a nézőszámon is meglátszana. Az emberek akkor mennek ki igazán a stadionba, ha nagyon erős törzsszurkolói bázisa van a gárdának.
Csernus úgy látja, a kormány a sportot kiemelt nemzetstratégiai ágazatként kezelte, de a labdarúgó-sikerek elmaradtak, és a stadionépítések sora a legtöbb emberben ellenszenvet váltott ki. Sok embernek rossz érzése van a stadionokkal és a labdarúgókkal szemben. A változás nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni, először a magyar ember érzelmi önbizalmát kellene növelni.
