Ping Ping és Fu Suang: a panda-diplomácia új szereplői
Két óriáspanda hagyta el Kínát egy repülőjáraton, amely új otthonukba, az atlantai állatkertbe viszi őket. Ping Ping és Fu Suang a legújabb követei annak a hosszú hagyománynak, hogy Peking a „panda-diplomáciát” alkalmazza más országokkal való kapcsolatok erősítésére.
A kínai állami hírügynökség közlése szerint a pandák vasárnap hajnali 2:55-kor helyi idő szerint indultak el a délnyugat-kínai Csengduból. A repülésre alig egy nappal azután került sor, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök washingtoni állami látogatása véget ért, ahol egyebek mellett a két állatról is beszélt.
A látogatás célja az egyre fokozódó amerikai–kínai feszültség enyhítése volt, Hszi Csin-ping és Donald Trump amerikai elnök meghosszabbították a kereskedelmi fegyverszünetet, és megállapodtak egy mesterséges intelligencia-forróvonal létrehozásáról a két ország között.
Díszsorfalat állva búcsúztatták a pandákat
A Hszinhua által közzétett videón látható, ahogy a „rajongók” transzparenseket lengetnek és díszsorfalat állva búcsúztatják a pandákat szállító teherautókat, amelyek a Szecsuán tartományban található Óriáspanda-tenyésztési Kutatóközpontból a repülőtér felé tartanak. A járművek ezután két szállítóládát vontattak a repülőgéphez, majd azokat felemelték a gépre – írta a CNN.
A pandák várhatóan egy körülbelül 15 óráig tartó utat tesznek meg Atlantáig. Kína emellett gondoskodott arról is, hogy több állatorvos és tenyésztő maradjon az atlantai állatkertben, mert a pandák érkezésük után karanténba kerülnek – tette hozzá az ügynökség.
Az állatkert gondoskodott róla, hogy legyen elég bambusz
A Hszinhua szerint az atlantai állatkert csapata és a kínai szakértői csoport „számos online és személyes találkozót tartott, hogy alapos eszmecserét folytassanak a pandákat befogadó létesítmény korszerűsítési és átalakítási tervéről”, amely állatokat a kínai kormány kölcsönbe adja az Egyesült Államoknak.
„Az elmúlt évben az Atlanta Állatkert elsősorban a kifutók fejlesztésén dolgozott keményen, amelyek így jóval tágasabbak lettek” – nyilatkozta Sam Rivera, az állatkert állategészségügyi alelnöke a Hszinhua hírügynökségnek. „Gondoskodunk arról, hogy bőven legyen bambuszuk, amiből táplálkozhatnak. Tapasztalt gondozóink vannak, akik képzettek az óriáspandák gondozásában” – tette hozzá.
Egyetlen helyen élnek szabadon a pandák
Az állatok egykor Kína hatalmas területein, valamint Észak-Mianmar és Vietnám egyes részein is éltek, de az emberi behatolás és az éghajlatváltozás miatt a medvék élőhelye mindössze hat hegyvonulatra szűkült a Szecsuán-medence felett, mélyen Kína belsejében.
A hegyvidéki tartomány természetvédelmi területek és pandatenyésztő-központok hálózatával büszkélkedhet, amelyeket mind az elmúlt évtizedekben építettek. A tartományi főváros, Csengdu a hegyek lábánál fekszik, ködös őserdőkkel körülvéve, ahol a vadon élő pandák még mindig szabadon kóborolnak. A város pandatenyésztő-telepe az ország legnagyobbja, amely több mint 240 pandát tart, ami a világ bezárva élő panda-populációjának egyharmadát jelenti.
