Feszültség a Városházán, tüntetők jelentek meg az ülésteremben
A Fővárosi Közgyűlés péntek reggel 9 órakor kezdődő ülésén már a kezdés előtt demonstrálók jelentek meg az ülésteremben. A tüntetők több ügyet is megjelenítettek a transzparenseiken: az egyiken az „olimpia nem”, a másikon a „Budapest = korrupció”, míg egy másikon a „Bubi 3.0 35 millió, Manfred 0” felirat volt olvasható. Amikor Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus főigazgató belépett a terembe, a demonstráló hangot is adott nemtetszésének, de alapvetően a transzparensekkel kívánta érvényesíteni véleményét.
A Ligetvédők az ülés kezdete előtt a Tisza-frakciónak címezve olvastak fel egy levelet, amelyben többek között azt állították, hogy 2,5 hónapja nem válaszolnak a leveleikre, és nem történt érdemi egyeztetés a vonatkozó törvényjavaslat előtt.
Esküt tettek az új képviselők
Szilágyi Anna, a Podmaniczky Mozgalom képviselője lemondott fővárosi mandátumáról, helyét Megellai Orsolya vette át, aki esküt tett. Esküt tett a Tisza Párt korábban bejelentett új képviselője, Lakos Eszter is.
Vita a forrást igénylő döntésekről
Szepesfalvy Anna, a Fidesz frakcióvezetője vetette fel azt a kérdést, hogyan döntenek forrást igénylő ügyekben, ha nincs fedezet. Kiss Ambrus főigazgató kifejtette: a jelenlegi likviditási helyzetben pénzügyi kötelezettségvállalás csak nyomós indokkal tehető, és minden kötelezettségvállalás ellenjegyzést igényel, amit a gazdasági igazgató tesz meg. Hozzátette: ha a közgyűlés dönt, és másnap megállapodnak a kormánnyal, utána ki tudják írni a pályázatokat, és nem kell közgyűlést összehívni ezek újbóli megtárgyalásához. Szepesfalvy Anna hiányolta a tájékoztatást arról, hogy hol tartanak a kormányzati egyeztetések, ezért később hozta volna vissza a közgyűlés elé az érintett döntéseket. A Fővárosi Közgyűlés többsége nem támogatta a javaslatot.
Karácsony: miniszteri szinten indultak a tárgyalások
Karácsony Gergely napirend előtt kijelentette: a főváros pénzügyi helyzetét olyan jogszabályok okozták, amelyekről az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy Alaptörvény-ellenesek voltak. Állítása szerint sok százmilliárd forintot vett el az Orbán-kormány a fővárostól, és eddig minden pert megnyertek, más perek folyamatban vannak. Az Alkotmánybíróság döntése szerinte igazolja a főváros álláspontját.
A főpolgármester elárulta, hogy miniszteri és főpolgármesteri szinten indultak a tárgyalások az új kormány és a főváros között, majd helyettes államtitkári, államtitkári szinten folytatódtak. Reményét fejezte ki, hogy olyan megállapodás születik, amely a következő évekre is rendezi a pénzügyi helyzetet. Kitért arra is, hogy az újra életre keltett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa konszenzusos módon működik, tehát a döntésekhez a kormány és a főváros beleegyezésére is szükség van. Számítása szerint az uniós forrásoknak köszönhetően komoly fejlesztési időszak előtt áll Budapest. A mai ülésen megválaszthatják azt a négy tagot, aki az FKT-ban a főpolgármester mellett képviselheti a fővárost. Karácsony Gergely külön kiemelte a folyamatban Vitézy Dávid munkáját.
Baranyi Krisztina: 120–140 milliárd forintra lenne szükség
Baranyi Krisztina (MKKP) napirend előtt a főváros pénzügyi helyzetéről kérdezett, mert szerinte a főpolgármester tájékoztatása nem volt kielégítő, mivel csak rövid távú problémákról beszélt. Véleménye szerint a fővárosnak annyi pénze van, hogy az októberi béreket még ki tudják fizetni, de 120–140 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy legalább december végéig, vagyis 2026-ban működni tudjon a város. Ez szerinte túl nagy összeg ahhoz, hogy semmit ne tudjon róla a nyilvánosság, és feltette a kérdést: milyen jogcímen fogja ezt megkapni a város? Véleménye szerint azt kellene látni, hogy az elkövetkező három hónapra előteremtik a működéshez szükséges pénzt.
Karácsony válaszában elmondta, hogy a döntéshozók egyelőre mérlegelik a lehetőségeket, a tárgyalások titkosak, de a célok nyíltak. A minisztériummal közösen dolgoznak a megoldáson, ennél többet azonban nem tud mondani. Véleménye szerint hagyni kell, hogy a folyamat ne legyen megbontva a nyilvánosság beengedésével. Elmondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszeréről is folyamatosan egyeztetnek, az új kormány is felülvizsgálja és racionalizálni kívánja ezt a rendszert a jövőben, ráadásul új bírósági döntéseket is figyelembe kell venni. „Nagyon közel vagyunk a megoldáshoz” – emelte ki, hozzátéve, hogy ez egy nagyon komoly, az elmúlt évtizedek anomáliáját orvosló javaslatcsomag, ezért türelmet kért.
