Másfél hónapig égett a Delibláti-homokpuszta
A forró nyáron kitört tűz akár visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófát is okozhat Európa egyik jelentős homokvidéki ökoszisztémájában, a Delibláti-homokpusztán.
A mintegy 35 ezer hektáron elterülő természetvédelmi terület homokdűnék, sztyeppek és erdők sajátos mozaikja, kialakulása az utolsó jégkorszakig nyúlik vissza. A Belgrádi Egyetem Biológiai Kara szerint a madárfajokat nem számítva több mint 180 védett növény- és állatfaj él itt.
Július 21-én csaptak fel először a lángok
Az első tüzet július 21-én, 13 órakor észlelték a Delibláti homok–Vrela gazdasági egység két szakaszán. Kezdetben talajszinten terjedő erdőtűz volt, amely a 69 éves fekete- és fehérfenyő-állomány aljnövényzetét érintette. Tíz erdészeti dolgozó négy járművel, valamint Kevevára, Fehértemplom és Pancsova hivatásos tűzoltói és önkéntesek kezdték meg az oltást, és a tüzet még aznap este lokalizálták.
Augusztus 2-án ismét fellángolt, de újra sikerült lokalizálni. Augusztus 5-én azonban a szél olyan gyorsan terjesztette a lángokat, hogy azok körbezárták a dolgozókat; egy mérnök könnyebben megsérült.
Monaco nagyságú terület égett
Augusztus 6-án a tűz már mintegy 940 hektárt érintett. A szárazföldi egységek mellett szerb helikoptereket – Kamov Ka-32-est, H215 Super Pumát és H145-öst – is bevetettek, részt vettek a belügyminisztérium katasztrófavédelmi egységei, a Vajdaság Erdei Vállalat munkatársai, önkéntes tűzoltók és a szerb hadsereg katonái is. Augusztus 17-i adatok szerint 3960 hektár vált érintetté, ebből 3111 hektár erdő volt. Dejan Šabić, a Belgrádi Egyetem Földrajzi Karának professzora mintegy négyezer hektárról számolt be, ami nagyobb terület, mint Monaco állam. Šabić szerint az állam reagálása „lassú, nehézkes és szervezetlen” volt.
Orosz és európai segítség
Augusztus 19-én Oroszország rendelkezésre bocsátotta az Il–76-os tűzoltó repülőgépet, amely egyszerre akár 42 tonna víz ledobására képes. Augusztus 21-én Szerbia aktiválta az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát: négy, a rescEU tartalékhoz tartozó Black Hawk helikopter érkezett Csehországból, Romániából és Szlovákiából, valamint Németország és Románia szárazföldi egységei. A nemzetközi kontingens 124 tűzoltóból és 39 járműből állt.
Augusztus 25-én tizenkét hivatásos magyar tűzoltó és négy speciális jármű indult a homokpusztára, a kontingens augusztus 27-én állt munkába. Elsősorban a rezervátum északi irányban áthaladó útjának védelmét látták el, valamint az út menti tűzfészkek lokalizálásában vettek részt. Szeptember 1-jén fejezték be küldetésüket.
Vučić: „Mi vagyunk a tűzoltás európai nagyhatalma”
Aleksandar Vučić szerb elnök augusztus 23-i látogatásán kijelentette: „Mi vagyunk a tűzoltás európai nagyhatalma”. Szavai szerint Szerbia kis ország létére európai viszonylatban rendkívül jól felszerelt, a szerb helikopterek nagyobb teherbírásúak, mint a többi európai országból érkezett gépek, és az elmúlt kilenc évben több tűzoltási eszközt szereztek be, mint az azt megelőző harminc évben összesen. Kiemelte, hogy senki sem halt meg, és egy lakóépület sem égett le. A kijelentés nemtetszést váltott ki, hiszen ekkor már több mint egy hónapja égett a homokpuszta.
Nemcsak az erdő égett
A kutatók szerint a tűz komoly károkat okozott a vadon élő állatoknak és élőhelyeiknek, a teljes veszteség csak részletes felmérés után határozható meg. Az érintett vadászterületen mintegy 800 gímszarvas, 250 vaddisznó és 300 őz állományát tartották nyilván. A tüzek miatt megnyitották a bekerített területek kapuit, menedékhelyeket és itatókat alakítottak ki, 300 tonna takarmányrépát is beszereztek.
Mi maradt a tűzvész után?
A biológusok szerint a helyreállítás nem jelentheti egyszerűen az erdő visszaültetését, mivel a terület sztyeppek, erdők és más élőhelyek sajátos rendszere. A károk részletes felmérése akár egy évet is igénybe vehet, az újratelepítést pedig nem szabad elsietni; három-öt éves megfigyelési időszakra is szükség lehet. Egyes őshonos, kevésbé tűzveszélyes fajok – például kőris, tölgy vagy nyír – nagyobb szerepet kaphatnak, míg a sérülékenyebbnek bizonyult fekete fenyő és akác telepítését újra kell gondolni.
A Delibláti-homokpusztát sújtó tüzet szeptember 15-én sikerült megfékezni.
