Orbán Viktor meghallgatását javasolta a vizsgálóbizottság elnöke
A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság szerdai ülésén Gyurkó Szilvia államtitkár ismét bemutatta a gyermekvédelmi jelentést. A képviselők döntöttek arról, hogy kiket idéznek be a bizottság elé, Diószegi Judit társelnök pedig váratlanul Orbán Viktor meghallgatását is felvetette.
„Kemény és sötét szavakkal kell leírni a gyermekvédelem állapotát, de ez nem szabad, hogy minősítő legyen azokra a szakemberekre nézve, akik a rendszerben dolgoznak” – szögezte le előadása elején Gyurkó Szilvia. Az államtitkár elárulta, hogy a jelentés tizenkét megye tizennyolc gyermekotthonában tett látogatás után készült. A következő jelentést év végén publikálhatják, ami már a koncepciójukat is tartalmazza.
Gyurkó Szilvia szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer 1997, a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta soha nem működött igazán jól. Nagyon alacsony a jelzések száma, ami 2024-ben futott fel, amikor büntetőjogi szankciót kötöttek a jelzések elmaradásához. Tapasztalatai alapján vannak olyan megyék, ahol egészen jól működne a rendszer, „ha békén hagynák őket”, viszont vannak térségek, ahol a rendszerváltás óta megoldatlan problémákkal küzdenek. Jellemzően az ország északkeleti régiójában súlyosabb a helyzet.
Dúró Dóra arról beszélt, hogy „van egy olyan maffia, ami kifejezetten utazik a gyermekvédelemben felnövő gyermekekre, és a kapcsolatba kerülés után rövid időn belül őket is bűnelkövetővé teszik”. Gyurkó Szilvia is úgy látja, hogy „ez a maffia jelen volt a gyermekvédelemben az elmúlt években, valamint jelen volt azoknál a szakembereknél is, akik nem a gyermekekért voltak ott”. Az államtitkár leszögezte, hogy az ilyen személyeknek nincs helye a gyermekvédelemben.
Juhász Hajnalka az áldozatsegítő központok hatékonyságáról érdeklődött. Gyurkó Szilvia elárulta, hogy ezeket megtartják, sőt néhány hét múlva nyilvános lesz az a program, amelyben kulcsszerepet szánnak nekik. Panyi Miklós a nemzetközi összehasonlítás fontosságát hangsúlyozta, mire az államtitkár leszögezte: a nemzetközi kontextus soha nem lehet alkalmas arra, hogy relativizálják a magyarországi problémákat. Megjegyezte, Ausztriában százötven gyermekre jut egy szociális munkás, Magyarországon ezerre.
Dúró Dóra szakemberek meghallgatására tett javaslatát támogatta a bizottság, Ábrahám Róbert meghívását azonban a tiszás Melléthei-Barna Márton ellenezte. Végül Dúró Dóra, Juhász Hajnalka és Panyi Miklós támogatta Ábrahám Róbert meghallgatását, a tiszások viszont ellene szavaztak, így egyelőre nem kerül sor rá. Diószegi Judit kompromisszumként írásos anyag beküldését javasolta.
A bizottság úgy döntött, hogy három volt minisztert is meghallgatásra hívnak: Novák Katalint, Balog Zoltánt és Pintér Sándort. A volt államtitkárok közül Soltész Miklós, Czibere Károly, Fülöp Attila, Rétvári Bence és Koncz Zsófia neve merült fel.
Dioszegi Judit némileg váratlanul azt javasolta, rendeljék el Orbán Viktor meghallgatását is. Melléthei-Barna Márton szerint a volt kormányfő felelt a kormány munkájáért, de nem biztos, hogy tud relevánsan nyilatkozni. Panyi Miklós politikai akciónak nevezte a felvetést, Dúró Dóra szintén így értékelte. Juhász Hajnalka szerint „nagyon csúnya politikai húzás” a javaslat. A bizottság végül elnapolta Orbán Viktor meghallgatásának kérdését.
