Kiélezett verseny várható a svéd parlamenti választáson
Szeptember 13-án, vasárnap parlamenti választást tartanak Svédországban. A közvélemény-kutatások az ellenzéki balközép Szociáldemokrata Párt magabiztos előnyét mérik, a baloldali és a jelenleg kormányzó jobboldali blokk között azonban kiélezett verseny várható: a szélsőbaltól a centrumig terjedő baloldali blokk pártjai összesen mindössze hibahatáron belül vezetnek a jobbközép-liberálisoktól a szélsőjobbig terjedő, úgynevezett Tidö-pártokkal szemben.
A Svéd Demokraták története során először adnának minisztert
A 2022-es választásokon hiába szerezte a legtöbb mandátumot a Szociáldemokrata Párt, Magdalena Andersson miniszterelnök nem tudott kormányt alakítani, mert a parlamenti többséget az Ulf Kristersson vezette Mérsékelt Párt a többi jobboldali párttal szövetkezve tudta felmutatni. A pártok a Tidö-kastélyban állapodtak meg, hogy mindannyian Kristersson miniszterelnökségét támogatják, a megállapodásnak az addig politikai karanténban lévő szélsőjobboldali Svéd Demokraták is részese volt, amely kívülről támogatta a kormányt.
A Tidö-pártok idén is megismételnék ezt, Kristersson azonban már előre bejelentette: amennyiben a jobboldali pártok ismét többségbe kerülnek a parlamentben, a Svéd Demokraták már nem kívülről támogatnák a kormányát, hanem minisztereket is adnának. A nyugati és a svéd sajtóban részben emiatt a Jimmie Akesson által vezetett párt lehetséges kormányzati pozíciójáról aggódó cikkek jelentek meg.
Kristersson nem aggódik a szélsőjobb kormányzati szerepe miatt
Az inkumbens kormányfő interjúiban többször hangsúlyozta, hogy a párttal való együttműködése sikeres, és bár bizonyos kérdésekben nem értenek egyet, kormánya eddigi külpolitikai iránya – EU- és NATO-pártiság, Ukrajna támogatása – változatlan maradna. A jobboldali pártok kampányai elsősorban a közbiztonsággal, a migrációval, az oktatással és az egészségüggyel foglalkoznak, a gazdasági fejlődést deregulációval és adócsökkentéssel képzelnék el.
Az SD annak ellenére a legerősebb jobboldali párt, hogy a választás előtti héten kiderült: egy parlamenti munkatársa szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, és oroszbarát narratívák elterjesztéséről tárgyalt oroszokkal. Az ügy miatt a szociáldemokraták panaszt tettek a parlament alkotmányügyi bizottságánál a miniszterelnökkel szemben, és vizsgálatot követeltek.
Visszatérhet-e a hatalomba a baloldal?
A baloldali blokk szintén négy pártból áll, közöttük azonban nincs olyan szoros együttműködés, mint a Tidö-pártok között. A legnagyobb támogatottsággal a Magdalena Andersson vezette Szociáldemokrata Párt áll, amely ezúttal is valószínűleg a legtöbb mandátummal rendelkezik majd a Riksdagban. Kampányuk elsősorban a Svéd Demokraták hatalomra kerülésével foglalkozik, és a választást a szélsőjobboldali párttal szembeni népszavazásként próbálják keretezni, miközben a svéd jóléti állam visszaépítését ígérik.
A Szociáldemokrata Párt a migráció és a bűnözés ügyében nem képvisel liberális álláspontot: szigorú fellépést és a kitoloncolások felgyorsítását ígérik, ugyanakkor hangsúlyosabb az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a menedékjoggal rendelkezők integrációja és a társadalmi szegregáció felszámolása. A baloldali blokk legerősebb üzenete, hogy a jobboldali fordulat nem hozott jelentős előrelépést az állampolgárok életében, ezért adócsökkentések helyett jóléti kiadásokat, magasabb nyugdíjakat és jobb közszolgáltatásokat ígérnek, amelyet a magasabb jövedelműek nagyobb adókulcsával finanszíroznának.
Szoros verseny, bonyolult koalíciós tárgyalások
A legutóbbi kutatások hajszálnyival a baloldali tömb előnyét mérik: a baloldali pártok támogatottsága összesen 50,8–52 százalék között mozog, a jobboldali tömböt 44,6–49 százalék közé mérik, az elmúlt hetekben azonban a jobboldali pártok erősödését figyelték meg, így bármelyik blokk győzedelmeskedhet. Balközép győzelem esetén összetett koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, mivel a Centrum Párt nem szeretne olyan kormányt, amelynek a Baloldali Párt is tagja, utóbbi viszont miniszteri pozíciókat követel.
A jobboldali tömbnek könnyebb dolga lenne, mivel mindegyik párt tartja magát a 2022-es Tidö-megállapodáshoz, és a Liberálisok is elálltak attól a korábbi követelésüktől, hogy a Svéd Demokraták nem lehetnek kormánytagok. Akesson arról beszélt, hogy ha pártja lesz a legerősebb jobboldali erő, az öt legerősebb minisztériumból hármat követelne, Kristersson szerint viszont nem automatikus a miniszteri pozíciók méretarányos elosztása. Felvetődött egy harmadik lehetőség is: a dán mintára egy balközéptől jobbközépig terjedő centrista kormány létrehozása, amelyből kihagynák a Baloldali Pártot és a Svéd Demokratákat.
