Tarjányi Péter szerint sokasodtak a kérdőjelek az NVVH elnökének kiválasztási folyamatában
A biztonságpolitikai szakértő szerint nem lehet kérdés, hogy milyen szabályok alapján választották meg Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére.
Tarjányi Péter a Facebookon reagált arra a cikkre, amely az NVVH elnökének kiválasztási folyamatát vizsgálta. A szakértő szerint a folyamat jóval kevésbé tűnik professzionálisnak és átláthatónak, mint ahogyan azt korábban gondolta.
Hangsúlyozta, azzal nincsen baj, hogy a személyes meghallgatás nagyobb súllyal esett latba, ám az NVVH elnökét egy ennél jóval szigorúbb és átláthatóbb rendszerben kellett volna kiválasztani.
Különösen furcsának nevezte mindezt azért, mert korábban többször a legtöbb pontot kapott jelöltekről beszéltek, sőt Jancsics Dávid visszalépése után Sárvári Nicholast éppen azért hívtákbe, mert ő kapta a negyedik legtöbb pontot. Amikor pedig a pontozás részleteit kérték, azokat nem hozták nyilvánosságra.
Tarjányi Péter szerint most azt lehet hallani, hogy objektív pontrendszer valójában nem is volt, és éppen ez az egész történet legnagyobb problémája. Ha egy új politikai rendszer az átláthatóságot és az elszámoltatást ígéri, akkor az elszámoltatásért felelős egyik legfontosabb hivatal vezetőinek kiválasztásánál nem lehet kérdés, milyen szabályok alapján született a döntés – vélekedett.
Tarjányi Péter jelezte, nem lett tisztább a kép, hanem sokkal inkább a kérdőjelek sokasodtak. Szerinte jó lenne tudni, hogyan zajlott a pontos kiválasztás.
Az Országgyűlés augusztus végén titkos szavazással választotta meg Unger Annát az NVVH élére. A döntést nem csak a szavazók kritizálták. Hadházy Ákos csütörtöki posztban mutatta be az NVVH elnöki pályázatait, és leszögezte, a legjobb hatvanba se jelölte volna Unger Annát.
