Több mint egy Európa-bajnoki arany: új korszak kezdődhet a magyar férfi kézilabdában
A magyar férfi junior kézilabda-válogatott története során először nyerte meg az U20-as Európa-bajnokságot, de a győzelem nem csupán egyetlen aranyéremről szól. Az elmúlt négy év korosztályos teljesítménye és a játékosok felnőttkori fejlődése azt mutatja, hogy a magyar férfi utánpótlásban hosszú idő után, valószínűleg újra egy tartós és sikeres időszak körvonalazódik. Az Index is beszámolt arról, hogy a magyar juniorválogatott a múlt héten végre elérte ezt a nagy sikert.
Mindez különösen figyelemre méltó, mivel a sporttörténeti aranyérem hátterében évek kemény munkája áll, amelynek során a korosztályos nemzeti csapatok egyre gyakrabban végeztek a világ és Európa élmezőnyében. A 2022-es U20-as Európa-bajnokság ötödik helye után a csapat 46 év várakozás után világbajnoki ezüstérmet is szerzett, így egy újabb generáció felért a kontinens csúcsára. Kérdés, hogy egyszeri sikerekről van szó, vagy ténylegesen egy új korszak kezdődött el a férfi utánpótlásban.
A hosszú hullámvölgy és a változás
Az elmúlt évek során sok kritika érte a magyar utánpótlásrendszert, az akadémiák működését és az ezekre fordított állami támogatásokat. A junior válogatott hosszú időn át csak ritkán került a nemzetközi élmezőny közelébe. Két évtizeddel ezelőtt, 2005-ben elnyert bronzérem óta másfél évtized eltelt, amely alatt újabb dobogós helyezés sem született, és az Európa-bajnokságokon a csapat a középmezőnyben végzett. A 2017-es U21-es világbajnokság ötödik helyezése biztatónak tűnt, de nem hozott tartós sikersorozatot.
A fordulópontot 2019 jelentette, amikor Sótonyi László átvette a junior válogatott irányítását, és komoly szakmai háttérrel rendelkező edzőként lépett be a képbe. Azonban a koronavírus-járvány kitörése azonnali kihívásokat jelentett, mivel a versenynaptár tervezett tornáit törölni kellett. Az első valódi visszajelzés a 2022-es U20-as kontinenstornán érkezett, ahol a magyar válogatott az ötödik helyen zárt, ami fontos mérföldkő volt a fejlődés szempontjából.
Valódi áttörés a világbajnokságon
Az U21-es világbajnokság, amelyet német-görög közös rendezésben bonyolítottak le, igazi áttörés volt a magyar férfi junior kézilabdázás számára. A csapat nemcsak a döntőig jutott, hanem olyan nagy csapatokat győztek le, mint Argentína, Norvégia, Dániá és Svédország. Félelmetes eredményként, 46 év után végül ezüstérmet szereztek, amely kiemelkedő teljesítménynek számít. Sótonyi Lászlót nemcsak a hónap edzőjévé, hanem az év utánpótlásedzőjévé is választották.
A 2022–2023 évi versenyek hoztak ugyanakkor csalódást is, hiszen a 2024-es U20-as kontinensbajnokságon a magyar csapat a tizenkettedik, a 2025-ös világbajnokságon pedig a tizedik helyet szerezte meg. Ezek az eredmények jelezték, hogy egy korosztályos siker még nem feltétlenül jelenti a tartós nemzetközi dominanciát. Viszont az idei kontinensbajnokság résztvevőiként a változás ezen a téren is megnyilvánult, hiszen a csapat története során először már ott állt a trófea kapujában.
A sikeres akadémiai háttér
Az utóbbi évek sikereit több tényező együttes hatása vezérelte, beleértve az akadémiai rendszer fokozatos kiépülését és a képzés színvonalának fejlődését. A Férfi Kézilabda Akadémia, a NEKA, központi szereplővé vált, amely már a legjobb hazai utánpótlás-játékosokat nevelte ki. A 2022-es Európa-bajnokságon a keret 18 játékosának nyolca a balatonboglári akadémia képzéseiből érkezett, míg egy évvel később, a világbajnoki ezüstérmes csapatban kilenc NEKA-játékos kapott helyet.
Ez az akadémiai rendszer immár a közép- és a felnőttkor alatt is a legjobb szinten képes nevelni a sportolókat. Sótonyi László sikereinek hátterében a NEKA tagjaként való edzői munkája áll, amely lehetővé tette a játékosok zökkenőmentes beépítését a felnőtt csapatba.
A jövőbeli kilátások
A 2022 és 2026 között elért sikerek és a világbajnoki és Európa-bajnoki dobogók pozitív jelet mutattak a magyar férfi kézilabdázás jövőjére nézve. Főként figyelembe kell venni, hogy a korosztályos válogatottaktól érkezett játékosok többsége már az NB I szintjén, vagy azt meghaladó liga csapataiban is játszik. A 61 játékos közül 49 játszik aktívan az első osztályban, míg tízen az NB I/B-ben szerepelnek.
Az utánpótlásban elért eredmények következményei a felnőtt csapatban is megmutatkoznak, ami az eddigi sikerek természetes folyamataként egyértelműen jónak ítélhető. A legközelebbi évek döntik el, hogy valóban egy új korszak kezdődött-e a magyar férfi utánpótlásban, de a jelenlegi tendenciák kétségtelenül biztatóak.
