A szerb királyi család támogatásának megszüntetése: Politikai játszma vagy pénzügyi realitás?
2026. május 5-én napvilágot látott a hír, miszerint az állami költségvetésből idén egy fillért sem szánnak a volt szerb királyi család palotájának fenntartására. A döntés sokakat megdöbbentett, és egyesek szerint ez Alekszandar Vučić, Szerbia elnökének személyes bosszúja a Kragujeváci dinasztival szemben. A Monarchista mozgalom tagjai, akik védik a család érdekeit, szégyennek tartják, hogy az állam hagyja lerohadni a királyi palotát, amely történelmi épületek között helyezkedik el.
Sándor koronaherceg, a család tagja, nemrégiben a K1 televízió műsorában kifejezte büszkeségét a felesége, Katalin koronahercegné által elnyert kitüntetés iránt, amit humanitárius munkájáért kapott. Ugyanakkor a kapcsolat a család és Vučić között eddig tiszteletteljes, de távolságtartó volt. Ezt a távolságot a korábbi konfliktusok, például a vagyon-visszaszolgáltatás körüli viták csak tovább fokozták, amikor Sándor királyi herceg az állam beperelésével fenyegetőzött.
A Karagyorgyevics-család jelenleg egy belgrádi palotakomplexumban él, amelynek tulajdonjoga vitatott. Az állam kulturális örökségnek nyilvánította a törzsbirtokot, így a királyi család ingyen élhet ott, azonban a fenntartási költségek most már a családra hárulnának. A pénzügyminiszter döntése, melyben nem tervezett forrást a királyi komplexum számára, sokak véleménye szerint Vučić direkt rendezésének része, ezzel is megmutatva, hogy Szerbiában csak egy uralkodó lehet – a köztársasági elnök.
Bár a család egyértelműen nem nyilatkozott a pénzügyi elvonásról, a sajtó már a megoldásokon töri a fejét, hogy miből tudnák fedezni a palota fenntartásához szükséges összegyűjtést. A költségvetésük tekintetében a királyi család már korábban is kérdezősködött potenciális magánszemélyeknél és cégeknél, mivel tavaly 238 millió forintnyit kaptak az államtól, de ez sem volt elegendő.
Vučić nem tűrhette el, hogy a koronaherceg Fülöp nyilvánosan szólalt fel a kormányellenes tüntetések kapcsán, és a Szerb Királyság Megújításának Mozgalma is az ő vezetésüket sürgette. A királyi család korábbi nyilatkozatai a politikai autoritärrátás és a média szabadságának szűkítéséről csak rontottak a helyzeten. Ezen kívül a kormány nyilatkozatot adott ki arról, hogy a Királyi Komplexum fenntartása túl drága, tehát szükséges a felülvizsgálata.
Ez a helyzet nemcsak Szerbiában, hanem a szomszédos országokban is érezhető. A család ingatlanainak visszaszerzése érdekében perben állnak Montenegróval és Szlovéniával. Miközben a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya felújít egy régi nyári rezidenciát a család számára, a többi ingatlanjogokért folytatott harc még nyitott marad. Erzsébet királyi hercegnő, a család tagja, saját gyermekkori otthonának visszaadását kérte Szlovéniától, azonban az ország Legfelsőbb Bírósága elutasította a kérelmet.
Így a kérdés, hogy a szerb királyi család hogyan birkózik meg a fenntartási költségekkel, egyre sürgetőbbé válik. A helyzet további bonyolítása, hogy a korábbi támogatás megvonása új fénybe állítja a család fenntartásának és jövőjének kilátásait, miközben a politikai feszültségek Szerbiában továbbra is tetőznek.
