Várak, amik újra harcban állnak, de most egy láthatatlan ellenséggel szemben
Sokan azt gondolnák manapság, a váraink az évszázados csaták és háborúk után mára nyugdíjba vonulhattak, és nyugodt környezetben pompázhatnak saját kis történeteikkel együtt. A helyzet viszont korántsem ilyen egyszerű, a fizikai ellenségek után most egy olyan, szemmel nem észrevehető jelenség vette támadás alá őket, ami ellen újra fel kell vennünk a harcot.
A klímaváltozást minden ember máshogy éli meg, viszont tagadhatatlanul itt kopog az ajtajainkon. Sok esetben már most is változtatásokra vagyunk kényszerülve, ugyanakkor mindig jelennek meg olyan területek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy minél hamarabbi beavatkozásra van szükség. Európa várainak megfelelő karbantartása rendkívül fontos feladat napjainkban, mivel számos környezeti hatásnak van kitéve, ami hosszú távon katasztrofális következményekkel járhatna, ha azt nem kezeljük megfelelően.
Hamarosan minden évszak az ellenségévé válik ezeknek az erődítményeknek, a száraz nyarak és az egyre melegebb és nyirkosabb telek könnyen felgyorsítják a vegetációs hatásokat. Természetesen ahány építmény, annyifajta megoldás alkalmazható, mivel ezek az esetek nagy többségében egyedinek számítanak.
A restaurálók az angol Dorset városában található Corfe váránál például azt a megoldást alkalmazták, hogy fűvel, illetve mohával fedték be a veszélyeztetett részeket.
A klímaváltozás okozta extrém csapadékos időjárás Edinburgh várát is veszélybe sodorja, ami mai viszonylatban egy rendkívül szerencsétlen helyre épült, mivel az építmény egy meredek vulkáni sziklán áll. Annak érdekében, hogy megelőzzék az olyan szintű alámosódást, amely már a falak elmozdulását is eredményezheti, a szakértők egy teljes szenzoros hálózatot építettek ki, ami a legapróbb mozgásokat is milliméter-pontossággal tudja mérni. Ezek mellett pedig az elavult középkori vízelvezető rendszert is megerősítették, hogy az igazán kritikus pontokat egyáltalán ne érje veszély a jövőben.
Az erdőtűz is komoly veszéllyel járhat
Még északabbra a finnországi Suomenlinna erődben is beavatkozásokra volt szükség. Az erődítmény egy partszélen fekszik, viszont évszázadokig védve volt a nagy téli szeles viharoktól, mivel a tenger télen befagyott. A felmelegedett időjárás itt is meghozta a nem kívánt változást. Az erőd fala a XXI. századra komolyan ki lett téve a szél által felvert víznek, ami jelentős károsodást okozott a falban.
A mérnökök itt a víz alá elrejtett, úgynevezett hullámtörő padkákat alkalmaztak, amelyek megtörik ezt az energiát, és a fal ezáltal védve marad attól, hogy komolyabb mennyiségű víz érje.
Természetesen nem csak a víz az egyetlen veszély, ami ezeket a történelmi építményeket veszélyezteti. A délebben fekvő területeken, például Portugáliában az erdőtüzek elleni védelem érdekében tettek drasztikus lépéseket. A Sintra városa melletti hegygerincen található mór vár és a Pena-palota. A környéket komoly biológiai védelemmel erősítették meg az elmúlt időben, mivel az egyre melegebb nyarak súlyosbodó veszélyeket jelentettek a terület biztonságára.
A parkerdő tele volt rendkívül gyúlékony fajú növényekkel, amelyeket szabályszerű módszerekkel eltávolítottak, és helyükre olyan fajokat telepítettek, mint a gesztenye vagy a paratölgy. Ezek a növények sokkal ellenállóbbak az esetleges erdőtüzek esetén, így egyfajta „biológiai pajzsot” kialakítva.
