Szilvalekvár, békahullák és a Nagy magyar szar – egy szentesi biokertész szürreális harca a magyar vidékért
Szabó Csaba nyáron azért gyűjtött, hogy a szomszédjába épülő 40 milliárdos csirkefeldolgozó elől elköltöztethesse az ország egyik legismertebb biokertjét. Most először van esély arra, hogy a város földet adjon neki, méghozzá egy olyan kerülőúton, amelyet a megyei önkormányzatok tervezett megszüntetése nyithat meg.
Egy egykori szentesi fűtőházban elgázolt békákból, lefagyasztott teknősökből, tehénlepényből és a saját levágott hajából alkot – hatósági engedéllyel, évente beküldött táblázatokkal. A kertben az életet tartja fenn, a műteremben a halálból, a befejezett múltból alkot.
A hatvanliteres üst alatt második napja égett a tűz. Szabó Csaba nyolcvan kiló szilvát tett fel, tegnap reggeltől estig kavarta, majd hajnalban felkelt és folytatta. A gazda szeptember végén is mezítláb állt az üst mellett a harmatos fűben.
„Vidéken úgy mondják, ez a barátfüle lekvár. Nagyon kemény, nem folyik, bele lehet hajtogatni a kis süteménybe” – magyarázza. Nyolcvan kilóból a fele elmegy gőzben, negyven kiló sem marad a végén.
A műterem egy régi ipari épület a város belsejében, kazánháznak épült, ő a gondnoka. Bent félhomály van, a kis terem zsúfolásig tele alkotásokkal. A polcokon apró figurák: emberi pózban álló, ülő, hátradőlő alakok. Kis agyagszobroknak nézzük, de ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk – béka-preparátumok, viasszal leöntve.
„A kertben az életből alkotok, fenntartom az életet. Itt a halálból teremtek életet” – fogalmaz.
Az asztalon vödör áll, tele szárított békabőrrel. Mellette gipszforma, arra nyomkodta rá a frissen, még rugalmasan a bőröket, legalább negyven békáét. Az elgázolt békák közül azokat, amelyek elég frissek, pózokba állítja, majd viasszal megszilárdítja őket.
Miért pont béka? Mert antropomorf, mondja, a béka arányai hasonlítanak az emberéhez. És mert régi szimbólum: az ókeresztények Krisztust látták benne, mert tavasszal kimászik a föld alól, ahogy Krisztus is feltámadt húsvétkor.
A gyűjtés tavasszal zajlik, az első nagy esős estén. Csaba ilyenkor elindul, az élőket átviszi az út túloldalára, a holtakat hazaviszi. Volt olyan este, amikor másfél óra alatt több mint négyszáz elütött békát szedett össze Szentesen. Az utóbbi három év termése öt béka.
A halott békák gyűjtése engedélyhez kötött. Magyarországon minden béka védett, a hullája az állam tulajdona. „Ha autóval elgázolsz ezer békát, az teljesen legális. De ha odamennél, és fölszednél ötöt, az már bűncselekmény lenne” – magyarázza. Ezért bement a szegedi kormányhivatalba, vitt magával alkotást, és öt évre engedélyt kapott. Cserébe minden év végén listát kell küldenie: melyik nap, melyik utcában, milyen fajt talált, és mikor preparálta.
A falon faliórák lógnak. Az egyik bronzöntvénynek látszik, a másik gipsznek. Egyik sem az – tehénlepényből készültek. Az egyik Nagy-Magyarország alakúra hasonlít, a nemzeti trikolór színeiben, a címe Nagy magyar szar.
„Nem úgy szar, hogy szar. Hanem úgy, hogy ha lenne még állattartás Magyarországon, ha nem nyírnák ki a vidéki állattartást, akkor mennyivel jobb lenne. A vidéket kinyírják, ezért szar” – magyarázza.
Szentesről beszélve komorabb. Szerinte amikor 1991-ben elkezdett biokertészkedni, még 35 ezren éltek a városban, azóta több mint tízezer ember tűnt el. „Nem az számít, mekkora porták vannak az utcában. Az számít, hány gyerek jár az árokparton. Ha nincsenek gyerekek, nincs jövő” – mondja.
A szentesi kórházban sorra zárják be az osztályokat, szülészet már nincs. Ha nincs szülészet, egyszer meghal az utolsó szentesi születésű ember.
Van remény. A Hungerit-üzemnek minden engedélye megvan, a Bonafarm-csoport nyolcmillió forintot ajánlott fel a költözésre, noha erre nem kötelezte semmi. A város által felajánlott telkek egyike a rekultivált szeméttelep mellett feküdt, a többi ára hektáronként 100 ezer euró volt.
Most új lehetőség nyílt: Szentes határában van egy nagyobb terület, amely jelenleg a megye tulajdona. Ha ez ingyen visszakerül a városhoz, abból kaphatna egy parcellát. Négy hektárt kérne, a felét biokertnek, a másik felét pufferzónának. A polgármesterrel és a térség országgyűlési képviselőjével is beszélt erről.
A költözés így sem lesz gyors. A terület a város másik végén fekszik, kerítés, kút és áram kell, ehhez legalább 20-30 millió forint szükséges. Nem egyszerre költözne, hanem fél kerttel kezdené, ez nagyjából egy év.
