Az emberiség történetének legőrültebb kísérletét hajtanák végre a Holdon
Tudósok és mérnökök azt vizsgálják, hogyan lehetne részecskegyorsítót építeni a Hold körül. Egy 2022-es tanulmány szerint a csaknem 11 ezer kilométeres gyűrű ezerszer nagyobb energián működhetne, mint a CERN Nagy Hadronütköztetője.
A Hold geológiailag stabilabb a Földnél, és bőséges napenergiát kínál, a szakértők szerint azonban egy ilyen berendezés ebben az évszázadban aligha valósul meg.
Elsőre sci-fibe illő ötletnek tűnik, de a kutatók valóban foglalkoztak azzal, hogy egy hatalmas részecskegyorsítót építsenek a Holdra. A berendezés elvben ugyanúgy működne, mint a Genf közelében található Nagy Hadronütköztető, a világ legnagyobb és legnagyobb energiájú részecskegyorsítója.
Az ilyen gyorsítókban két, egymással szemben haladó részecskenyaláb kering egy rendkívül nagy vákuumú gyűrűben. Erős szupravezető elektromágnesek gyorsítják fel őket közel fénysebességre. A nyalábok ezután valamelyik detektorban ütköznek, és az ütközésben új részecskék sokasága keletkezik, amelyeket a kutatók megmérnek és elemeznek.
Minél nagyobb energiájúak az ütköztetett részecskék, annál nagyobb tömegű részecskék jöhetnek létre az ütközés során. A modern részecskefizika számos megválaszolatlan kérdéséhez éppen ezeket a nagy energián létező részecskéket kellene vizsgálni. A fizikusok ezért egyre nagyobb és erősebb gyorsítókat szeretnének építeni, és úgy tűnik, erre a Hold ideális helyszín lehet.
Ezerszer erősebb lehetne, mint a CERN gyorsítója
Egy 2022-es tanulmány olyan részecskegyorsítót vizsgált, amely a Hold teljes kerületét körbeérné, így csaknem 11 ezer kilométer hosszú lenne. A berendezés a Nagy Hadronütköztetőnél ezerszer nagyobb energián működhetne, így a fizikusok új részecskék és jelenségek után kutathatnának vele.
Nehéz megjósolni, milyen felfedezésekre vezetne egy ekkora gyorsító, a tudósok azonban remélik, hogy közelebb vinne a világegyetem fejlődésének és nagy léptékű szerkezetének megértéséhez.
Hogy miért nem a Földön épülne meg, arra egyszerű a válasz: nincs rá hely. Egy tízezer kilométernél hosszabb gyűrű a Földön rengeteg geológiai, műszaki és politikai akadályba ütközne.
A Holdon viszont szinte csak előnyökkel járna. Egyszerűbb és olcsóbb lenne kör alakú alagutat fúrni a felszín alá, és könnyebb lenne fenntartani a működéshez nélkülözhetetlen nagy vákuumot is. A Hold ráadásul geológiailag stabilabb a Földnél, és bőségesen áll rendelkezésre napenergia.
A mérnökök becslése szerint a holdi gyorsító megépítése több mint húsz évig tartana, és csak azután kezdődhetne el, hogy az ember tartósan megtelepedett a Holdon. Ezért kevéssé valószínű, hogy a holdi óriásgyorsító még ebben az évszázadban elkészül.
