Képmesék: szavak nélkül mesél a Deák17 Galéria új kiállítása
A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria 2026. szeptember 8-án nyitotta meg új tárlatát Képmesék – A történet a tiéd címmel. A kiállítás a silent bookok, vagyis a szöveg nélküli könyvek és képtörténetek világát mutatja be, rávilágítva arra, hogy egymásra épülő képek önmagukban is képesek összetett érzelmeket és történeteket közvetíteni.
A silent book egyszerre kötődik a képzőművészethez és az irodalomhoz: a képek veszik át a szavak szerepét, a történet pedig kizárólag vizuális jelekből bontakozik ki. A néző nem pusztán befogadó, hanem a történet aktív alakítója is, hiszen a részletek felfedezésével és az összefüggések megteremtésével saját értelmezést épít. A tárlat minden látogatót arra ösztönöz, hogy saját emlékeire, élményeire és képzeletére támaszkodva fejtse meg a képsorokat, így ugyanaz az alkotás mindenki számára más történetté válhat.
A kiállítás a történetmesélés alapvető elemeit járja körül: karaktereket, fordulópontokat, valós és képzeletbeli helyszíneket, társadalmi kérdéseket, valamint a humor különféle vizuális formáit. Mindez kizárólag a képek nyelvén kapcsolódik össze, bizonyítva, hogy szavak nélkül is lehet teljes, sokrétű történeteket mesélni.
Blaschke Zsuzsanna művészeti menedzser, a tárlat kurátora elmondta, hogy van egy 18 főből álló alkotói csoportja, a „fairytailproject”, amellyel a műfaj népszerűsítése érdekében alakultak meg. Kiadót is alapítottak Weeskinders néven, ami árvát jelent afrikánsz nyelven. Az illusztrátorok a könyves szakma árva gyerekei: ők a legrosszabbul fizetettek, sokszor meg sem jelenik a nevük a szerzőé mellett, holott lényegében ők adják el a könyveket a képekkel. A cél az is, hogy népszerűbbé váljon ez a műfaj, mert itt minden könyv egy műtárgy. A műveknek terápiás hatásuk lehet, hiszen olyan mély témákat is érintenek, amelyeket szavakkal nehéz kifejezni.
A szervezők silent book versenyt is indítottak három kategóriában: olyan alkotók között, akiknek jelent már meg könyve, akiknek nem, illetve gyermekeknek. Ez utóbbi pályaműveket különleges koncepció keretében tekinthetik meg a látogatók. A kurátor szerint a történetmesélés alapvetően közösségi élmény, ezért a gyerekek rajzaival egy tábortüzet imitáltak, hiszen a gyermekektől indul el a történetmesélés, ők még teljesen másképp látják a világot.
A silent book a nyugati kultúrában a XX. század második felében vált népszerűvé, Amerikában 1970 óta az oktatási tananyag részét képezi. Segítségével a vizualitás eszközével komoly társadalmi ügyeket lehet megjeleníteni, fejleszti a kreatív gondolkodást, a nyelvi és kommunikációs készségeket. A kiállításon a gyermekek alkotásain kívül csaknem 20 illusztrátor művei láthatók szerte a világból, változatos stílusban és hangulattal.
A tárlat egyik legkülönlegesebb darabja Bódi Kati Eggsistence című műve, egy nyolc és fél méteres leporelló, amelynek mindkét oldala nyomtatott. A történet egy tojásról szól, amely az idő és annak múlását szimbolizálja, míg a másik oldalon a tojást kikeltő főnixmadár sorsát követhetjük alternatív szálként. Anita Berge, az oslói Fabel silent book könyvtár vezetője szerint a műfajnak nincs még egy ennyire különlegesen kivitelezett darabja, egyrészt a vizualitása, másrészt a leporelló jellege, illetve a mérete miatt.
Istvánffy Ilona Duck Out című műve a meghirdetett verseny egyik győztese. Történetének főszereplője egy kiskacsa, aki egy alvó gyermek kacsamintás rugdalózójáról szökik meg, hogy felfedezze a világot. A gyermeki ártatlanság mellett a sztorinak felnőtt üzenete is van: arra utal, hogy ki lehet törni a mintából. Autentikus és sajátos stílust képvisel Staffan Gnosspelius Bear című könyve is, amely rézkarc akvatintával eljárással készült, fekete-fehér történetet mesél el egy medvéről és egy nyúlról. Az állatos köntös a függőség allegóriája, amelyben nincsenek arcok, mégis pillanatok alatt átjön, milyen érzelmek dolgoznak a szereplőkben.
A kiállításon a mély és depresszív alkotások mellett nagy szerep jut a humornak is, ennek egyik legfrappánsabb képviselője Renato Moriconi The Little Barbarian című könyve, amely egy pazar, csattanós gegre épít.
A silent book világa elsőre furcsának hathat, nem klasszikus értelemben mesél történetet, ám könnyű rákapni az ízére. Minden korosztály megtalálhatja benne saját magát, ráadásul nincsenek nyelvi korlátai. A Képmesék átfogó képet ad erről a szcénáról, amelyet jelenleg kevesen ismernek, de a művek színvonalát nézve ez nem sokáig marad így.
A kiállításhoz több kísérőprogram is társul: 2026. október 1-jén 18 órától Blaschke Zsuzsanna tart tárlatvezetést, míg október 14-én 17 órától Rácz Eszter Anna That Morning című silent bookját mutatják be. A kiállítás 2026. november 7-ig látogatható ingyenesen a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában.
