Magyar kutató is részt vett az antarktiszi havazást vizsgáló kutatásban
Topál Dániel, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa társszerzője annak a tanulmánynak, amely a Nature folyóirat 2026. augusztus 27-i számának címlapjára is felkerült, és az antarktiszi változások okait vizsgálta.
A kutatás középpontjában a 2021 és 2023 közötti időszak állt, amikor az Antarktisz keleti részén jelentős havazást tapasztaltak. Ez a jelenség ellensúlyozta a nyugati régió jégveszteségét, és átmenetileg lelassította a teljes jégtömeg csökkenését.
A Kaliforniai Egyetem kutatója, Qinghua Ding és munkatársai megfigyelési és modellezési adatokra támaszkodva keresték a magyarázatot. A tömeggyarapodási eseményt a trópusi Csendes-óceán felszíni hőmérsékleti anomáliáival hozták összefüggésbe. Az érintett régió az óceán nyugati és az Indiai-óceán keleti része közötti terület, ahol a felszíni hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 28 Celsius-fokot.
2021 és 2023 között a korábbi két évtizedhez képest szokatlanul tartós felmelegedést figyeltek meg ezen a területen. A trópusi óceán felmelegedése légköri Rossby-hullámokat indított el, amelyek végül magasnyomású anomália kialakulásához vezettek Kelet-Antarktisz felett. Ez a folyamat a szubtrópusi területekről származó nedvesség és a helyi topográfiai viszonyok kombinációjával megnövekedett havazást eredményezett.
Topál Dániel elmondása szerint a tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy segít jobban megérteni az extrém időjárási eseményeket okozó légköri mechanizmusokat, amelyek az európai időjárási folyamatok magyarázatához is hozzájárulhatnak.
A kutató kiemelte, hogy a korábbi vizsgálatok elsősorban a Csendes-óceán keleti részére összpontosítottak, a trópusi meleg medencét pedig gyakran inkább reakcióra képes területnek tekintették. Az új eredmények azt mutatják, hogy a meleg medence saját hőmérsékleti ingadozásai önmagukban is képesek olyan légköri folyamatokat elindítani, amelyek hatása egészen az Antarktiszig elér.
A kutatás rámutat arra, hogy az olvadás lassulása csak átmeneti jelenség, és nem ad okot optimizmusra. A tanulmányt a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja is támogatta.
