Széchy Tamás: Az úszósport egyik legmegosztóbb zsenije
Széchy Tamás neve egyet jelent a magyar úszósport történetének dicsőséges pillanataival. A „Mester”, ahogy tisztelői nevezték, különleges karrierje során sportolók generációit formálta, akik összesen 69 egyéni érmet szereztek a világversenyek során. De vajon mi tette őt ennyire különlegessé és ellentmondásossá? A „Széchy Tamás. Élet-Mű-Örökség” című könyv három szerzője – Sós Csaba, Hargitay András és Tóth Ákos – ezt a lenyűgöző örökséget tárja fel.
Egyedi megközelítés az úszásban
Sós Csaba elemzése szerint Széchy Tamás mestersége egyedi rendszeralkotásában rejlett. Az ő edzésmódszertana, kiterjedt szakmai tudása és innovatív megközelítése kerek egészet alkotott, amely a mai napig alkalmazható a modern edzéselméletben. Ugyanakkor Hargitay András hangsúlyozta, hogy személyisége és módszerei nem éppen konvencionális megoldásokat szültek. Az Öreg – ahogy tanítványai nevezték – nemcsak edző volt, hanem mentor és néha félelmetes kihívás is a sportolók számára.
Az ellentmondásos figura
Széchy ikonikus személyiségének ellentéteit már megosztó stílusa is árulta. A hetvenes években még melegítőben jelent meg fogadásokon, de a kilencvenes évek végére szmokingban látogatta meg az uszodát. Míg fiatalkorában pragmatikus, pedagógiai megközelítése dominált, öregkorában feltűnő, már-már anakronisztikus viselkedése is felbukkant. Egy anekdota szerint egyszer a déli harangszóra azt mondta: „Siet a harangszó.” Ez a fajta makacs hit és önbizalom jellemezte egész pályafutását.
Könyv a Mesterről
A könyv három részből áll. Sós Csaba, a jelenlegi szövetségi kapitány, az úszás tudományát ismerteti humorral és anekdotákkal átszőve. Hargitay András, Széchy egyik első tanítványa, az elbeszélői képességeire támaszkodva ábrázolja mentorát, míg Tóth Ákos az Öreg pályafutásának dokumentumértékű epizódjaival mutatja be annak kiterjedt szakmai munkásságát.
Együttélni a zsenialitással
A könyv bemutatóján elhangzott történetek rávilágítanak, milyen nehéz, de kivételes volt Széchy mellett dolgozni. A szerzők kiváltságként élték meg, hogy részesei lehettek ennek az örökségnek. Hargitay például Széchy temetésén mondott búcsúbeszédet, ezzel jelezve a köztük levő mély, ellentmondásokkal teli kapcsolatot.
Zárószó
Széchy Tamás örökségét az utolsó napjaira is kiterjedő szenvedélye testesíti meg, hiszen még halála előtt is edzésnaplók és szakmai tervekkel teli papírlapok között ült. Ez a dedikáció és elhivatottság az, ami generációk számára példaként szolgált és mindmáig mély hatással van az úszósport világára.
