A Kiemelt Edzői Program és Virth Balázs helyzete
A Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkársága nemrég jelentős döntést hozott a Kiemelt Edzői Programmal (KEP) kapcsolatban. Ennek az előterjesztésnek részeként Virth Balázs mesteredző is bekerült az elit kategóriába, amely kizárólag azokat a szakembereket foglalja magában, akik az aktuális olimpiai ciklusban érmes sportolókat készítettek fel. Milák Kristóf, a párizsi olimpián egy arany- és egy ezüstérmet nyerő úszó hivatalosan nem nevezte meg Virthet edzőjének. Mégis, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár aláírásával elismerte, hogy Virth felkészítette Milákot.
Egy elismerés, amely talán elkésett
Az olimpiai életjáradék elnyerése érdekében a sportolóknak meg kell nevezniük edzőjüket. Mivel Milák nem tette meg ezt a lépést, Virth nem jogosult az életjáradékra. Ennek ellenére a KEP-ben a legmagasabb fizetési kategóriába sorolták, és havi 1 210 000 forint juttatásra számíthat. Ez a támogatás azonban nem változtat azon a tényen, hogy az olimpiai életjáradék számára továbbra is elérhetetlen marad. Mindenesetre az államtitkár döntése azt mutatja, hogy Virth szakmai munkásságát nem kívánják figyelmen kívül hagyni, még ha hivatalos formában nem is kapta meg a neki járó elismerést.
A Kiemelt Edzői Program céljai
A KEP alapvetően azért jött létre, hogy támogassa a legtehetségesebb és legeredményesebb edzőket Magyarországon. A program célja, hogy megfelelő anyagi és társadalmi megbecsüléssel biztosítsa edzőik hazai pályán tartását. Az olimpiai sportágakban dolgozó szakemberek egységes követelményrendszer szerint dolgoznak, és anyagi juttatásban részesülnek négy éven keresztül. Ez az eszköz nemcsak az aktuális eredményesség fenntartásáért, hanem a jövő nemzedékek sikereiért is felelősnek tekinthető.
Jogalkotói dilemmák és szakmai viták
Az ügy rávilágít egy komoly problémára: a Sporttörvény jelenlegi szabályozása szerint az edzők olimpiai életjáradékának feltétele, hogy a sportoló nevén nevezze meg felkészítőjét. Ezek a körülmények különösen igazságtalanná válnak, ha olyan helyzet alakul ki, mint Milák és Virth viszonyában. A napokban benyújtott javaslat szerint, ha a sportoló nem nevezi meg az edzőjét, ő sem jogosult az olimpiai életjáradékra. Ez a javaslat komolyan befolyásolhatja az edzők és sportolók viszonyát, és hosszú távú hatással lehet arra, hogyan tekintenek saját szerepükre a magyar sportban.
Egy eldugott konfliktus árnyékában
Virth Balázs neve szorosan összeforrt Milák Kristóf sikereivel, ugyanakkor a két fél közti kommunikáció hiánya és az edzői elismerés elmaradása kifejezetten ellentmondásos helyzetet teremtett. Bár Milák magáévá tette Virth edzésterveit, és ezek segítségével érte el a párizsi eredményeket, az edző hivatalos elismerése mind a mai napig vitatott maradt. Mindez felveti a kérdést: valóban megfelelő az a szabályozás, amely ilyen helyzeteket eredményezhet, és elcsúszhat-e az igazságosság mércéje?
A vita erkölcsi és gyakorlati következményei
A Virth Balázs és Milák Kristóf közötti szituáció egy nagyobb problémára világít rá a magyar sportfinanszírozás rendszerében. Miközben hatalmas energiákat fordítanak a sporteredmények elérésére, az edzők elismerése – amely nélkülözhetetlen az utánpótlás és a jövő bajnokainak képzése szempontjából – gyakran háttérbe szorul. Az ilyen viták alááshatják a sport világát, és arra ösztönözhetik az edzőket, hogy megkérdőjelezzék munkájuk hosszú távú perspektíváját.
