A zuhanyfüggönytől a gólpasszzónáig: Az MLSZ utánpótlás-főnöke bemutatta vízióját
Alakul a párbeszéd a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretein belül, és megkezdődtek a közös munka első eredményei. Fehér Péter, az utánpótlás-fejlesztésért felelős szakember, egy optimista hangvételű bemutatót tartott, amelyben a szövetség, az NB I-es klubok, és az utánpótlás-nevelő műhelyek elmúlt évek eredményeit elemezte. Hangsúlyozta, hogy a MLSZ „hazai szabályának” már megvannak az első rendszerszintű eredményei, és az 500 millió forintos ösztönzés, valamint a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézettel (NSMI) közös munka egy komplex projekt részeként kezelendő.
A magyar labdarúgás jelenlegi helyzete meglehetősen vegyes. Jelenleg mindössze 22 magyar labdarúgó játszik a top 10 európai bajnokságban, míg Horvátország 83, Szerbia 89, Dánia pedig 122 játékost ad. E különbség különösen figyelembe véve, hogy Dánia népsűrűsége viszonylag alacsony, ennek ellenére jelentős számú futballistát tudott kibocsátani a nemzetközi piacon.
„Innen indulunk. Hogy jobb legyen a válogatott, ennél több szükséges” – nyilatkozta Fehér Péter, aki korábbi dán tapasztalatait osztotta meg az MLSZ keretein belül. A szakember a dán Nordsjaelland akadémiájában dolgozott, amely a világ legjobb utánpótlásműhelyei közé tartozik. Az akadémia értékesítése a globális piacon figyelemre méltó számokat mutatott: a klub 20 millió euróért cserélt gazdát, és 2025-re az értéke meghaladta az évi 30-40 millió eurót.
Fehér azzal az elhatározással érkezett, hogy rávilágítson arra, a magyar utánpótlás hol helyezkedik el a nemzetközi mezőnyhöz képest. A kihívás egyértelmű: több játékost kell a hazai vagy nemzetközi karrierhez, végső soron az A-válogatott szintjére eljuttatni. A klubok kötelezettsége, hogy az utánpótláscsapatokkal együttműködve biztosítsák a megfelelő felkészítést és támogatást.
A szövetség számos konkrét programot vezetett be az utánpótlás-fejlesztés érdekében. Fizikai, technikai, mentális és taktikai méréseket végeznek a fiatalok körében, hogy azonosítsák a fejlődési lehetőségeket. Ezek az adatok fontosak a játékosok fejlődésének nyomon követésében, és segítenek a lemaradások csökkentésében. Fehér szerint a közös munka elengedhetetlen a siker eléréséhez, és kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban.
Emellett bevezették a Talent Programot is, amely kiemelt tehetségek számára nyújt támogatást, és tervezik, hogy egy U21-es „B” válogatottat indítanak a később érő játékosok számára. Az edzők mentorhálózata hetente figyelemmel kíséri a fiatalok fejlődését, és szorgalmazza az akadémiai edzők részvételét a válogatott munka közben.
Fehér tanulmányozta a korosztályos versenyek eredményeit, megjegyezve, hogy nem mindig a legjobbak játszanak a legjobbak ellen. A legtehetségesebb fiatalok felnőttként mutatkoznak be, amit Lamine Yamal példája is jól illusztrál, aki már a felnőtt Európa-bajnokságon bizonyított. A korosztályos versenyek így csak korlátozottan alkalmasak a fejlődés mérésére, hiszen a háttérfolyamatok is legalább olyan fontosak.
A pénzügyi ösztönzések között szerepel a „hazai szabály”, amely 500 millió forint támogatást biztosít azoknak az NB I-es kluboknak, amelyek az összes mérkőzésükön legalább öt magyar játékost állítanak ki, köztük egy U21-es fiatal játékost. A cél, hogy a 2026–2027-es szezonra a klubok alkalmazkodjanak a nemzetközi standardokhoz.
Fehér a statisztikák alapján megjegyezte, hogy a magyar csapatok erőnlétében már látható javulás tapasztalható, hiszen a közelmúlt U21-es selejtezői során szorosabb mérkőzéseket játszottak. Azonban még mindig kérdés, hogy mikor érik el a taktikai tudatosságot.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a gólpasszok származási helye az NB I-ben és a nemzetközi mérkőzéseken eltérő. A magyar csapatok inkább passzív, a labdabirtoklást felnagyító stratégiát alkalmaznak, míg a nemzetközi mezőnyben aktívan megfogalmazzák a védekezést a tizenhatos előtt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar fiatal labdarúgás fejlődése nemcsak a tehetségek kibővítésére, hanem egy egységes játékstílus kialakítására is szükséges. Fehér Péter megemlítette, hogy inspirálóan hat a klubokra, hogy a tehetséges fiatalokat közvetlen kapcsolatban lássák a válogatott programjával, ezáltal motiválva őket a közös fejlődésre.
Végső célként az MLSZ a sikeres A-válogatott megteremtését célozza, amely a jövőben képviselheti Magyarországot a nemzetközi tornákon. A munka, amely már elkezdődött, remélhetőleg hamarosan konkrét sikereket hoz, ezzel csökkentve a lemaradást a nemzetközi mezőnyben.
