A sportvilág legnagyobb botrányai: állami csalások, Donald Trump és a calciopoli

A sportvilág legnagyobb botrányai: állami csalások, Donald Trump és a calciopoli

által Norbert S
0

Államilag szervezett csalás, Donald Trump és a calciopoli – a sportvilág legnagyobb botrányai

A Manchester Cityt 900 millió font csalással és 114 pénzügyi szabály megszegésével vádolják a közelmúltban kirobbant botrányban. A sport történetében azonban korábban is szép számmal akadtak hasonlóan súlyos esetek: tiltott sportfogadás, bundabotrány, doppingvétség és politikai beavatkozás egyaránt.

Lance Armstrong – a legjobban szervezett csalás

Lance Armstrongot 1996-ban, 25 évesen hererákkal diagnosztizálták, az orvosok szerint valószínűleg nem élte volna túl. Armstrong azonban felépült, és 1999 és 2005 között zsinórban rekordot jelentő hét alkalommal nyerte meg a Tour de France-t. Csapattársai egyre többen gyanúsították doppingolással, 2012-ben a vádak bebizonyosodtak, 2013-ban pedig maga is beismerte, hogy teljesítmény-növelő szereket használt. Megfosztották minden eredményétől és életre szóló eltiltást kapott a profi kerékpározástól, utólag a sporttörténelem legjobban szervezett csalásának minősítették.

Áramszünetek egy fogadási csalás szolgálatában

1997 novemberében a Chelsea a Crystal Palace otthonába látogatott. A 65. percben Frank Lampard gólt szerzett, a ünneplés közben váratlanul lekapcsolódtak a reflektrok, teljes sötétségbe borítva a stadiont. A következő hónapban az Arsenal–Wimbledon mérkőzésen a második félidő elején, 0–0-s állásnál ismét lekapcsolódtak a fények. Amikor a Charlton Athletic fogadta a Liverpoolt, egy biztonsági őrt megvesztegetett egy ázsiai fogadási cég, hogy elhelyezhessen egy titkos távvezérelt egységet. Egy stábtag azonban gyanút fogott és jelentette az esetet a rendőrségnek; kiderült, hogy a korábbi két eset mögött is ez a cég állt. Négy férfit tartóztattak le és több év börtönbüntetésre ítéltek.

Államilag szervezett vizelethamisítás Szocsiban

A 2014-es szocsi téli olimpiára két új helyszínt hoztak létre, szigorú biztonsági intézkedésekkel és katonai jelenléttel. A nulláról felépített létesítmények lehetőséget adtak az orosz házigazdáknak egy kifinomult módszer kidolgozására a doppingellenes intézkedések kijátszására. Egy titkos alagút lehetővé tette, hogy egy csatornamérnöknek álcázott orosz titkosszolgálati ügynök kicserélje honfitársai tiltott szerek nyomait tartalmazó vizeletmintáit. Az üvegcséket „tiszta” vizelettel töltötték újra, amelyet még a doppingprogram kezdete előtt lefagyasztottak. Negyvenhárom orosz sportolót tiltottak el örökre, Oroszországot pedig eltiltották a következő téli olimpiától.

Nancy Kerrigan elleni merénylet

Néhány hónappal az 1994-es téli olimpia előtt Nancy Kerrigan műkorcsolyázó Detroitban edzett, amikor egy férfi beszaladt a jégre és megkísérelte eltörni a lábát. Kerrigan a földre rogyott és könnyek között ismételgette: „Miért? Miért? Miért?” Nagy riválisa Tonya Harding volt, akinek ex-férje felbérelte a férfit a támadásra. A láb nem tört el, csak erős zúzódás keletkezett. Az olimpián Kerrigan ezüstérmet nyert, Harding hetedik lett. A felbérelt férfit és az ex-férjet börtönbüntetéssel sújtották, Hardingot életre szóló eltiltást kapott a sporttól.

Csalás a paralimpián

Spanyolország 87–63-ra legyőzte Oroszországot a 2000-es paralimpia szellemi sérültek kosárlabda döntőjében. A 12 spanyol játékosból tíznek azonban semmilyen szellemi károsodása nem volt – amatőr kosárlabdázók voltak. A csalás akkor lepleződött le, amikor az egyik beépített ember, egy újságíró hazatérve cikket írt az esetről. A csapatot megfosztották az aranyéremtől, és a következő két olimpiáról kitiltottak minden szellemileg sérült sportolót, ezzel tönkretéve több száz sportoló pályafutását.

Lehallgatás és bundabotrány: a calciopoli

Amikor 2004-ben ügyészek lehallgattak telefonbeszélgetéseket a Juventusnál, doppingvétség bizonyítékát keresték, de egészen másra bukkantak. A Juventus vezérigazgatója, Luciano Moggi éveken keresztül nyomást gyakorolt a játékvezetőkre, hogy bizonyos klubok – köztük a Juventus – számára kedvező döntéseket hozzanak. Az ügyben érintett volt az AC Milan, a Fiorentina, a Lazio és a Reggina is. Az érintett klubokat pontlevonással büntették, a Juventust a másodosztályba száműzték. Több kulcsjátékos, köztük Gianluigi Buffon, Alessandro Del Piero, Giorgio Chiellini, Pavel Nedved és David Trezeguet maradt a klubnál. A kilenc pontos levonás ellenére a Juventus visszajutott az élvonalba.

Az elnök telefonhívása

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon kiállították a társházigazda Egyesült Államok középcsatárát, Folarin Balogunt, aki így nem léphetett volna pályára a Belgium elleni nyolcaddöntőben. Donald Trump, az USA elnöke telefonon kereste meg a FIFA elnökét, Gianni Infantinót, hogy tegyen valamit Balogun pályára lépése érdekében. A piros lapot végül egy évre felfüggesztették – nem törölték el –, így Balogun játszhatott Belgium ellen, ami világszerte felháborodást váltott ki. Infantino és Trump szoros kapcsolatot ápolnak egymással; Trump kapta a FIFA-elnöktől a történelem első FIFA-békedíját. A mérkőzést a belgák nyerték 4–1-re.

Ezt is kedvelheted