Mennyibe kerülhetett volna a Fradiváros? Budapesti árakon 55–72 milliárd forintra becsülhető
Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke idén nyáron 155 milliárd forintos projektként beszélt a Népligetbe tervezett Fradivárosról, amely állami támogatás ellenére sem épült meg. A 2022-ben készült dokumentumok szerint a beruházást két ütemben valósították volna meg: 2023 és 2025 között a Vajda Péter úttól délre eső területen a sportcsarnok-komplexum, 2025 és 2027 között pedig az út túloldalán a labdarúgó-akadémia készült volna el.
Az első ütem része lett volna egy 5000 férőhelyes, 16 600 négyzetméteres multifunkcionális kézilabda-aréna, egy 3000 férőhelyes jégkorongcsarnok és egy 2500 férőhelyes vízilabda-aréna szabadtéri uszodával. A programban 5000 négyzetméteres atlétikai központ, valamint hét élőfüves és hat műfüves labdarúgópálya szerepelt, a futballakadémiát egy további 5000 négyzetméteres központi épület szolgálta volna ki. Az infrastruktúra részeként új, kétszer egysávos út, parkolók és gyalogos felüljáró épült volna, a Kőbánya–Népliget 132 kilovoltos légvezetékét pedig földkábelre tervezték átépíteni.
A hasonló magyarországi létesítmények áraival összevetve a kézilabda-aréna 20–23 milliárd, a jégkorongcsarnok 6–7 milliárd, a vízilabda-aréna és uszoda 8–12 milliárd, az atlétikai központ 6–8 milliárd, a labdarúgó-akadémia 13–16 milliárd, az utak, parkolók, felüljáró és közművek 3–6 milliárd forintba kerülhettek volna. Az összesített becslés így 55–72 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a támogatás kiutalásának idején, az inflációval visszaszámolva akár 31–40 milliárd forintból, 60–80 százalék közötti állami támogatás mellett megvalósulhatott volna a projekt.
Szabados Gábor sportközgazdász szerint a példák reális összevetési alapot adnak, de Budapesten minden beruházás drágább a vidéki helyszíneknél. „A fővárosi környezetben minden picit drágább, különösen egy olyan helyszínen, mint a Népliget” – fogalmazott. Hozzátette: a tömbösített megvalósítás bizonyos pontokon megtakarítást jelenthet, a szűk határidő és a zöld környezet ugyanakkor inkább drágítja a beruházást. „Az elmúlt években a nagy sportinfrastrukturális beruházásoknál az árak nem egyszerűen az inflációval arányosan emelkedtek, hanem azon felül is jelentős drágulás történt” – mondta, hozzátéve, hogy tíz éve a 25 milliárd forintos tervösszeg nem feltétlenül volt szűk, egy ilyen fejlesztés 2017-ben akár kivitelezhető is lehetett volna abból az összegből.
