Újabb kárpátaljai család jogerős győzelme a bíróságon
Egyszerűbb volna hinni, hogy egy kormánybiztos képes emberséges döntéseket hozni, de a valóság ennél nyomasztóbb. Pál Norbert kormánybiztos ismét elbukott a bíróságon. Az ügy középpontjában három anya és hét gyermek állt, akiknek lakhatási támogatását a biztosi döntés korábban megtagadta.
A Helsinki Bizottság gyújtópontjában álló jogi botrányban világossá vált, hogy nemcsak a jogi normák, de az alapvető emberi értékek is szétmállani látszanak bizonyos magas hivatali szinteken. A bizottság, amely több kárpátaljai magyar család érdekében lépett fel, rámutatott: számtalan gyermeket és szülőt hagytak lakhatás nélkül, az embertelenség minden jele nélkül.
Egy bírói ítélet sem ment fel a felelősség alól
A jogerős bírósági döntések ismét helyreállítottak valamennyit a törvényesség illúziójából, kimondva, hogy Pál Norbert döntései alaki és jogszabályi hiányosságok miatt érvénytelenek. Ez azonban aligha jelenti a problémák végét. A kormánybiztost új eljárások megindítására kötelezték, de kérdéses, hogy valóban változik-e valami a lényegben – az embertelen gépezet ugyanis tovább őrlődik.
A bírósági határozatok eddig összesen 84 menekült család esetében születettek meg, akik közül sokan Ukrajnába kényszerültek visszatérni a támogatás hiánya miatt. Az országot jelenleg nem dörzsiből alkotó dimenziók között, hanem folyamatos ellátási zavarok és napról-napra való élet nehezíti – gáz, áram és fűtőanyag nélküli egzisztenciális sötétség. A Helsinki Bizottság szerint ez nem béke; ez egy másfajta háború.
Költségek és erkölcsök árnyékában
Mit mondhatunk egy olyan államról, amely a gyermekvédelem nevét harsogja, miközben fiatalokat és családokat dob utcára úgynevezett „hivatalos” döntések alapján? Cynikusan, hideg számítással költenek a pereskedésre, miközben ezek az összegek képesek lettek volna lakhatási biztonságot nyújtani a rászorulóknak – tette hozzá gúnyosan, de elszántan Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Szavai szerint a gyermekvédelmet csak papírra vetik, miközben nemzeti gyakorlatként folytatják az aláásást a legsebezhetőbbek kárára.
A háború hatása és a döntéshozók felelőssége
Egyetlen hivatalos döntés sem hozta el a békedelegációk csodáját ott, ahol a mindennapokban se ivóvíz, se gáz, se élelmiszer-ellátási biztonság nem létezik. A Helsinki Bizottság közleményéből pedig kristálytisztán látjuk a hivatalos érvek szánalmas mivoltát: a gyermekek és családok jogai elleni támadások már nemcsak erkölcsi, hanem politikai kategóriává váltak.
A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is fennhangon képviseli azokat, akiknek hangját elnyomják. Az égbe kiáltó igazságtalanság egyértelművé teszi, hogy a jogi megoldások mellett emberi szív és emberségesség nélkül a látszólagos győzelmek is csupán látszat-diadalok maradnak.
