Tömegpusztító fegyvereken csücsül Irán halálosztó szervezete
Az Iráni Forradalmi Gárda, amely a perzsa állam egyik legfontosabb intézménye, eddig kizárólag a legfelsőbb vallási vezetőnek tartozott elszámolással. Azonban Ali Hamenei halála óta a helyzet kaotikussá vált. A gárda 1979 óta működik és a forradalom óta a rendszer védelmét látja el, viszont voltak időszakok, amikor felmerült a feloszlatásuk lehetősége. Az Iráni Forradalmi Gárda jelentősége abban rejlik, hogy az ország ballisztikus rakétáival és drónkészleteivel teljes mértékben ő rendelkezik. Az AP News információi szerint az Iráni Forradalmi Gárda az iszlám köztársaság egyik legbefolyásosabb és legfélelmetesebb intézménye lett a közelmúlt évtizedeiben.
Egyes források szerint a szervezet jelenlegi funkciója kiterjed az ország ballisztikus rakéta arzenáljának kezelésére és a külföldi hadműveletek megszervezésére, míg belföldön a tüntetések leverésével foglalkozik. A gárda most különösen a figyelem középpontjába került, miután Izrael és az Egyesült Államok megtámadták Irán területét, és már az első napon hatással volt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető eltávolítására.
A Forradalmi Gárda 1979-es megalakulása során az volt a célja, hogy megvédje az iráni teokratikus rendszert. Az alkotmányba való bekerülése után párhuzamosan működött az ország reguláris hadseregével. A gárda igazi felemelkedése az Irak ellen vívott háború alatt ment végbe az 1980-as években, amely során katonai tapasztalatokra tett szert. A háború befejezése után felmerült a feloszlatásuk, de Ali Hamenei döntése nyomán egyre több jogosítványt kaptak a magánszférában való terjeszkedésre, biztosítva ezzel hosszú távú fennmaradásukat.
Ma a Forradalmi Gárda hatalmas birodalmat irányít, amely a Hatam al-Anbija nevű óriásvállalat révén kiterjedt a különböző ipari szektorokra, köztük az építőiparra, telekommunikációra és egészségügyi szolgáltatásokra, mint például lézeres szemészeti beavatkozások.
A közeli konfliktusok árnyékában
A gárda külföldön tevékenykedő egysége, az al-Kudsz, az „ellenállás tengelyeként” elnevezett regionális szövetség kulcsszereplője. Teherán évtizedeken keresztül támogatta a szíriai rezsimet, a libanoni Hezbollahot, a jemeni húszi felkelőket és egyéb csoportokat. A 2003-as amerikai invázió után az al-Kudsz különösen kiemelkedő szerepre tett szert, hiszen amerikai tisztviselők szerint iráni instruktorok segítették az iraki felkelőket pokolgépek gyártásában, amelyeket az amerikai erők ellen vetettek be.
A Forradalmi Gárda emellett aktívan részt vesz külföldi ellenzékiek megfélemlítésében és likvidálásában, bűnözői hálózatokat üzemeltetve, amelyeket külföldi ügynökök támogatásával működtet. Izrael a Hamásszal való harcok során több iráni ügynököt is letartóztatott, akiket a hatóságok azzal vádoltak, hogy megfigyeléseket végeztek vagy robbantásokat hajtottak végre, de Teherán minden ilyen vádat kategorikusan visszautasít.
Az „ellenállás tengelye” válságban
Az „ellenállás tengelye” soha nem látott kihívásokkal szembesül, különösen a 2023. október 7-én Hamász által végrehajtott támadás után. Izrael folytatja a Hezbollah és a húszik elleni offenzívát, míg Szíriában 2024 decemberében Aszad rezsimje megbukott, ami Teherán szempontjából kulcsfontosságú veszteség.
2025 júniusában Izrael és az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre Irán ellen, több magas rangú gárda tábornok halálát okozva. A légicsapások célpontjai ballisztikus rakéták, kilövőállások és légvédelmi berendezések voltak, amely komoly zavart okozott a gárda működésében.
Ki irányítja a gárdát jelenleg?
Jelenleg az a kérdés, hogy maradt-e egységes parancsnokság a Forradalmi Gárda felett. Abbász Araghcsi, iráni külügyminiszter, az al-Dzsazírának nyilatkozva kijelentette, hogy a katonai egységek egyre inkább önállóan cselekszenek előre megkapott általános utasítások alapján. Az is aggasztó, hogy csapásokat mértek Ománra és Katara, amelyek a közelmúltban közvetítői szerepet játszottak Irán és az Egyesült Államok tárgyalásaiban.
Irán számára különleges eset a Forradalmi Gárda irányítása, hiszen kezükben van a ballisztikus rakéta-arzenál java, és Hamenei utódlása is komoly kérdés, mivel jelenleg egy ideiglenes tanács látja el a vezetést, amely Maszúd Peszeskján iráni elnök mellett Gholam-Hosszein Mohszeni-Ejei és Alireza Arafi ajatollah tagjait foglalja magába.
Mohszen Dehnavi, a testület szóvivője, közölte, hogy az ideiglenes tanács a „lehető leggyorsabban” választja meg az állandó vezetőt, hogy így biztosítsák Irán stabilitását a jövőben.
