Döntés az Országgyűlésben: Orbán Viktor miniszterelnöki tisztsége megszűnik
2026. június 15-én, a parlament ülésén az Országgyűlés jóváhagyta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely stratégiát vezet be a miniszterelnöki tisztség betöltésére vonatkozóan. A módosítás értelmében egy személy legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki pozíciót, amely Orbán Viktor érintettsége miatt különös jelentőséggel bír, mivel ő már teljesítette ezt az időtartamot. A javaslatot 135 igennel, 50 nemmel, és 6 tartózkodással fogadták el, ami ismételten felveti a kérdést: vajon a jogalkotás nem sérti-e a visszamenőleges jogalkotás tilalmát?
A tervezett módosítás konkrétan kimondja, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg, és annak lehetősége, hogy bárki, aki már nyolc éven át vezette az országot, nem választható újra, egy új politikai keretet teremt a büszke demokrácia védelme érdekében. A jogászok között élénk vita bontakozott ki a törvényjavaslat mögött álló szándékokról. Hack Péter, az ELTE ÁJK professor emeritusa, azt állítja, hogy a változtatás egyértelműen személyre szabott jogalkotásra utal, lévén, hogy kizárólag Orbán Viktor esetében alkalmazandó.
Melléthei-Barna Márton, az egyik előterjesztő, igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hangsúlyozva, hogy a módosítás csak a jövőre vonatkozik, és nem érinti a jelenlegi miniszterelnök helyzetét, így nem okoz joghátrányt senkinek. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslatok szintén komoly áttörést jelenthetnek; a kormány jogait is megkérdőjelezik a vagyon keletkezésével és kezelésével kapcsolatban.
Az Alaptörvény módosítása a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is lehetővé teszi. Orbán Viktor a döntést követően a Facebook-oldalán reagált, bíztató szavakkal: „Megszavazták a lex Orbánt. Ez volt a legégetőbb. Ha szükség lesz rám, itt leszek.” Az új politikai táj képét mindez világosan befolyásolja, és várhatóan éles vitákat generál a következő időszakban.
