Szijjártó Péter: Brüsszel képmutatása a társadalom rovására
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország nem kíván hozzájárulni további fegyverszállításhoz vagy pénzügyi támogatáshoz Ukrajnának. Elmondása szerint Brüsszel jogsértően próbálja elvenni Magyarország korábbi mentességét az orosz energiahordozók vásárlása alól, mindeközben súlyos következményekkel fenyegetve a magyar családokat.
A külügyminiszter hangoztatta, hogy a brüsszeli tanácskozások egyre inkább Ukrajna körül forognak, míg a globális események szinte észrevétlenül zajlanak. A nyomás, hogy több fegyverrel, pénzáramlással és szigorúbb szankciókkal támogassák Ukrajnát, érezhető, amit képmutatásnak tart, hiszen az uniós döntéshozók a háborús hangulatot erősítik.
Fegyverek és szankciók: Magyarország kiáll a függetlensége mellett
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU már így is jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának, mégsem elég az újabb kötelező hozzájárulás. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az Európai Tanács 2022-ben egyhangú döntéssel adta meg Magyarország mentességét az orosz kőolaj vásárlásáról, amit Brüsszel most megváltoztatni kíván.
A külügyminiszter kijelentette, hogy nem hajlandók csökkenteni az energiabiztonságot az állampolgárok árán. A tervezett szankciók súlyosan érintenék a magyar családokat, növelve a rezsiköltségeket, ami elfogadhatatlan. Az ukrán külügyminiszter jelenléte csak fokozta a feszültséget, hiszen követelte a gyors EU-csatlakozást, miközben a magyar agráriumra vonatkozó fenyegetéseket ignorálja.
A kisebbségi jogok: Brüsszel felelőssége
Szijjártó Péter világossá tette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása nélkül nem lehetséges. Az ukrán vezetés, szerint a miniszter, folyamatosan hitegeti a magyar kormányt, Brüsszel pedig a támogatását adja ennek a stratégiának.
Az EU főképviselőjének visszautasítása, miszerint a kisebbségek védelme az unión belül történik, a képmutatás csúcsát jelzi Szijjártó szerint. Az unió hallgatása a közel-keleti terrorcselekményekkel kapcsolatban, míg Ukrajna ügyében azonnali állásfoglalások születnek, csak tovább emeli az iráni feszültséget.
Az események fényében egyre világosabb, hogy Magyarország érdekeit nem képviselik megfelelően Brüsszelben. A kérdés, hogy milyen lépéseket tesz a magyar kormány a jövőbeli tárgyalások során, már magában hordozza a választerheket.
