Felfüggesztették Magyar Péter mentelmi jogát
Az Országgyűlés rendkívüli ülésén döntött Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséről. A három ügy hátterében lopás, hűtlen kezelés, valamint hivatali vesztegetés elfogadása miatt indult eljárás áll. A mentelmi bizottság az indítványokat hétfő reggel tárgyalta, majd a parlament megszavazta a felfüggesztést.
A döntés értelmében az ügyészség az érintett ügyekben folytathatja a büntetőeljárást: gyanúsítottként kihallgathatja, rabosíthatja, később vádat emelhet. A felfüggesztés önmagában nem jelent bűnösséget, automatikus letartóztatást vagy a mandátum elvesztését; a bűnösséget csak jogerős bírósági határozat állapíthatja meg.
Lopás, hűtlen kezelés, hivatali vesztegetés
Magyar Péter ügye egy 2024-es szórakozóhelyi incidenshez kapcsolódik. Az ügyészség szerint elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a Dunába ejtette; lopás miatt folyik nyomozás. Akkor európai parlamenti képviselő volt, és az Európai Parlament elutasította mentelmi jogának felfüggesztését. EP-mandátuma megszűnése után a nyomozás folytatódott. Szeptember 22-én a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes indítványozta a mentelmi jog felfüggesztését. Magyar arra kérte a Tisza-frakció tagjait, hogy szavazzák meg a felfüggesztést.
Hankó Balázs volt kulturális miniszter esetében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják. Az ügyészség állítása szerint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásait a jóváhagyott céloktól eltérően, részben választási kampányra használták fel. Az ügyészség közleménye 1079 támogatást és 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt említ. Ezek a nyomozás eddigi megállapításai, nem jogerős tények.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszternél hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt kérik a mentelmi jog felfüggesztését. Az ügyészség szerint a Volánbusszal szerződő cégek képviselőjétől 2015 és 2018 között, közvetítő útján több mint 11 milliárd forint jogtalan előny jutott a volt miniszterhez és az állami vagyonkezelő akkori vezetőjéhez. A nyomozók további építőipari és sportlétesítmény-beruházásokhoz kötődő kifizetéseket is vizsgálnak.
Mit jelent a rabosítás?
A mentelmi jog felfüggesztése után a bűnügyi nyilvántartási törvény alapján rabosíthatják a képviselőket, köztük Magyar Pétert is. A rabosítás a rendőrségi szakzsargonban azt jelenti, hogy a gyanúsítottról három fényképet készítenek, tízujjas ujjnyomatlapot és tenyérlenyomatot vesznek tőle, és iktatják az adatokat a bűnügyi nyilvántartásban.
A rabosítás nem nyomozati cselekmény, nem szankció és nem büntetés, hanem a gyanúsítotti minőséghez kötődő adatrögzítési eljárás. Ezzel nem lesz priusza az érintettnek, hiszen az eljárás jogerős befejezése után a tárolt adatokat törlik. A mentelmi jog felfüggesztése kizárólag arra az ügyre vonatkozik, amely miatt a felfüggesztést kérték.
Eltörölnék a sérthetetlenséget
Magyar Péter közösségi oldalán bejelentette, hogy kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén. A büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekmények túlnyomó többsége közvádas; ezekben az állam nevében az ügyészség jár el vádlóként.
Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. A mentelmi jog két részből áll: a felelősségmentességből, amely a leadott szavazat és a megbízatás gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatti felelősségre vonás alól véd, valamint a sérthetetlenségből, amely szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás vagy alkalmazható kényszerintézkedés.
A jelenlegi szabályozás alapján a parlamenti képviselőkön kívül mentelmi jog illeti meg többek között a nemzetiségi szószólókat, a bírákat, az ügyészeket, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét is.
