Magyar Péter szerint súlyos gondokat okoz az árrésstop, megfontolná a megszüntetését
Magyar Péter miniszterelnök kisvárdai lakossági fórumán arról beszélt, hogy az árrésstop súlyos gondokat okoz a magyar mezőgazdaságnak és a kisebb üzleteknek, ezért a kamarákkal és az élelmiszerláncokkal együttműködve megfontolná az intézkedés megszüntetését. A kormányfő konkrét döntést vagy időpontot nem jelentett be.
A miniszterelnök szerint a kereskedelmi láncok nem vállalják magukra az árréskorlátozásból keletkező veszteséget: olcsóbb, állítása szerint gyengébb minőségű termékeket keresnek, ami az importnak kedvez, és lefelé nyomja a hazai felvásárlási árakat. Úgy fogalmazott, a tej-, hús- és gyümölcságazat szereplői egyaránt jelzik a problémát.
Magyar Péter az árrésstoppal hozta összefüggésbe, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sok tucat kisbolt tönkrement, és felidézte: ezekre az üzletekre nem vonatkozik a korlátozás, mégis nehezebben versenyeznek a nagy láncok áraival. „Meg akarták védeni őket, és tönkretették őket” – mondta a kormányfő.
A kivezetés mellett az inflációval is érvelt, és valószínűnek nevezte, hogy a jelenlegi környezetben a megszüntetés nem okozna áremelkedést. Felidézte, hogy a legfrissebb augusztusi adatok 1,3 százalékos éves drágulást mutattak. Az élelmiszerek átlagosan 1,4, vendéglátás nélkül 4,8 százalékkal lettek olcsóbbak egy év alatt, havi alapon pedig 0,2 százalékkal csökkent az élelmiszerek ára.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség haladéktalan kivezetést sürgetett. Neubauer Katalin főtitkár szerint a nagykereskedőktől vásárló kisboltok sokszor saját árrésük feladásával sem tudnák megközelíteni a láncok fogyasztói árait. Az elvesző forgalom mellett viszont a béreket és a rezsit továbbra is fizetniük kell. 2025-ben 2713-mal csökkent az üzletek száma, ebből 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt. A teljes visszaesés nem tulajdonítható automatikusan az árrésstopnak, de a szövetség szerint a szabályozás gyorsítja a kedvezőtlen folyamatokat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség is régóta sürgeti az intézkedés kivezetését. Szerintük a kedvezőbb inflációs adatokat a verseny, az erős forint és a kedvezőbb beszerzési árak hajtják. Az árréssapka eltörlése mellett a kiskereskedelmi különadó fokozatos megszüntetését is kérték.
A kereskedelmi nehézségekre az idei terméskiesés is ránehezedik. Magyar Péter 600–800 milliárd forintos agrárkiesésről és másfél millió hektáron bejelentett aszálykárról beszélt Kisvárdán. A tavaszi vetésű növényeknél legalább 30, a kukoricánál 50 százalékot meghaladó veszteséget említett. Becslése szerint másfél millió tonna körüli kukoricatermés állhat szemben a 3,5–4 millió tonnás hazai szükséglettel, ami importra kényszeríti az országot.
A szabolcsi almát kétszer is mínusz 6-7 fokos fagy érte, és a tavalyi gyenge terméshez képest további 20 százalékos visszaesésről számolt be. Csökken a termőterület, egyes gazdáknak pedig a szüret munkabére sem térülne meg. A kilónként 52 forintos, állítása szerint a tavalyinál 20-30 forinttal alacsonyabb felvásárlási árat elfogadhatatlannak nevezte. Az Austria Juice magyar vezetőivel már egyeztetett, Bóna Szabolcs agrárminiszter pedig az osztrák tulajdonosokkal tárgyalhat.
A gyors segítséget részben a szeptembertől december végéig igényelhető önkéntes tőketörlesztési moratórium adhatja, amely mintegy 500 milliárd forintos hitelállományt érinthet. A jogosultságról a bank dönt, a kamatot továbbra is fizetni kell. Emellett körülbelül 106 milliárd forintnyi támogatás kifizetését hozták előre; a tejhasznútehén-tartóknál 75 százalékos előleggel indult a folyósítás.
Magyar Péter további hitelkonstrukciókról, a silókukorica zölden történő betakarításának lehetővé tételéről, valamint a sertéspestis és a szőlőbetegségek elleni védekezésről is beszélt. A támogatások szabályos felhasználását szigorítanák; példaként a Gallicoop 33 milliárdos támogatásának leállítását említette.
Ezek mellett a Szent István Vidékfejlesztési Program első körben száz települést, százezer embert és tíz mikrotérséget érint. Tíz település együtt egymilliárd forintos többletforrás felhasználásáról dönthet helyi képviselők és minisztériumi szakemberek együttműködésében. Magyar Péter a jelentkezési határidejének meghosszabbítását kérte Bóna Szabolcs agrárminisztert.
A kormány hosszabb távon hazai és uniós forrásokra, megújuló agrárkamarára, kutatóintézetekre, szárazság- és fagytűrőbb fajtákra, tárolókapacitásokra és tartós felvásárlói együttműködésre építene. A többnapos kormányülésen előkészítendő stratégia célja, hogy a fiataloknak megérje folytatniuk a gazdálkodást, és a szabolcsi alma ismét biztos helyet kapjon a magyar boltokban. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az energiaválsággal is küzdő ágazatot korábban nem készítették fel a klímaváltozásra; hatékonyabb, intenzív gyümölcstermesztéssel és kiszámítható megállapodásokkal közelítene a lengyel, illetve szlovén eredményekhez.
