Kukában landolt a Pintér-féle értékelőrendszer, de a neheze még csak most jön
A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere, a TÉR (Teljesítményértékelési Rendszer), alig két tanévet élt meg, mielőtt a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium felfüggesztette. A Tisza-kormány ezt az intézkedést az oktatás területén a kormányváltás egyik első lépéseként kezdeményezte. A rendszer 2024-ben indult, célja az volt, hogy a központilag előírt szempontok alapján értékelje a pedagógusok munkáját, de a szakszervezetek már kezdetektől elutasították a kialakítását, mivel azt (szerintük) igazságtalan és a tanárok szakmai fejlődését nem segítő konstrukciónak tartották.
A TÉR alapját képező jogszabályt a közoktatás átalakítására irányuló szakszervezeti akciók közepette fogadták el. A rendszer kialakítása a pedagógusok új életpályájáról szóló, státusztörvényként ismert jogszabályra épült, amely nagy vitákat váltott ki a tantestületek körében. Az értékelő rendszer keretein belül a pedagógusok éves teljesítménye alapján egy maximum száz pontos értékelést kaptak, amely a tanítási év során valóban mérte a munkájukat. A keretek azonban nem csak a tanítási teljesítmény, hanem a diákokkal és a közösséggel való interakciók is megkérdőjelezhető pontszámokat eredményeztek, s a munkahelyeken teret nyert a nem minden esetben objektív ítéletalkotás.
A rendszer megvalósítása során a pedagógusok nem csak az elvárt 28 pontos NAT-vizsgát kellett, hogy teljesítsenek, hanem a pontozásokat és eredményeiket egy komputerizált rendszer, a KRÉTA felületén kellett regisztrálniuk, ami a tanárok számára további adminisztratív terheket jelentett. Miközben a kiemelt teljesítményért érezhető anyagi juttatások ígérete fogalmazódott meg, a valóság az volt, hogy a juttatások mértéke minimális volt, ezzel ellentétben a rendszerhez kapcsolódó adminisztráció drámai mértékben megnövekedett.
A TÉR szakmai megítélése folyamatosan romlott, és a pedagógusok bizalma a rendszer működése iránt egyre csökkent. Számos esetben jelentős személyes konfliktusokat okozott, beleértve azt is, hogy az igazgatók között az érdemi munka helyett sokkal inkább a szubjektív értékelések kerültek előtérbe. Az igazgatók sokszor „arcra adták” a pontokat, egyéni elbírálásaik miatt bizonytalan helyzetet teremtve a tantestületek tagjai között.
A kormányváltást követően a Tisza-kormány lépéseket tett a TÉR azonnali felfüggesztésére. Lannert Judit oktatási miniszter megkezdte a párbeszédet a pedagógiai szakszervezetekkel a rendszer leállításáról, amely végül június elején rendeleti úton megvalósult. A cél az új, átláthatóbb és igazságosabb keretek megteremtése volt, amely figyelembe veszi a pedagógusok szakmai elvárásait és lehetőségeit.
Az új rendszer kialakításának keretei még homályosak, és a szakmai egyeztetések várhatóan a nyáron kezdődnek. Szűcs Dóra, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkájának támogatása és a fejlődési lehetőségek megteremtése alapvető fontosságú a jövőbeli rendszerben, amely szorosabb együttműködést és valódi beleszólást biztosítana az iskolavezetők és a munkaközösségek számára.
A TÉR megszüntetése csupán az első lépés a rendszer mélyreható reformja felé, amely a jövő oktatási stratégiájának része lehet. Az oktatási szektor irányvonalait, a Klebelsberg Központ megszüntetését és a tanárok járandóságainak valós értékelését célzó átalakítások a szóban forgó törvényalkotási programokban is tükröződnek, amelyeket a Tisza-kormány ismertett az Országgyűlés előtt.
