A MOME jövője: kézi vezérlés vagy autonómia?
Február 17-én, pontosan délután három órakor lejárt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet fenntartó kuratóriumnak szabott határidő, amelyet a MOME diákok szövetsége, a MOME Front állított fel. Az ok? Az egyre fokozódó elégedetlenség az intézmény döntései, különösen a rektor megválasztásának körülményei kapcsán. A helyzet tragikomédiába fordult, amikor a kuratórium a szenátus döntéseivel szembemenő, saját döntéshozó jelölteket preferált, miközben az egyetem közössége a teljes autonómia helyreállítását követeli.
Hallgatói ellenállás: változás vagy látszatintézkedések?
A MOME Front követelései kiemelten az intézményi autonómia visszaállítására irányultak, hangsúlyozva, hogy az egyetem szenátusa kizárólagosan jogosult döntéseket hozni a rektori kinevezésekről. Ez világosan szembemegy azzal a hatósági nyomással, amely az elmúlt másfél évben körvonalazódott, különösen a rektorhelyettesek kinevezése és a tudásközpontok vezetésének kisajátítása révén. A hallgatók szerint a kuratórium szabályellenes lépései az egyetemi autonómia felszámolását jelentik.
Határidő, amely eltűnt a semmiben
Böszörményi-Nagy Gergely, a kuratórium elnöke nem jelent meg a hallgatók által szervezett akción, és nem írta alá a hallgatók által készített társadalmi szerződést. Az eseményeket kísérte a hallgatók kreatív gesztusa: egy szatirikus játék, amelyben Koós Pál korábbi rektort kell irányítani, miközben elkerüli a „szenátusi döntési jogköröket” megtestesítő stoptáblákat. Bár a kezdeményezés ironikus, mögöttes üzenete szorosan kapcsolódik a diákok frusztrációjához és kudarcüzenetéhez a hatalommal szemben.
Feszültségek a rektori poszt körül
Koós Pál lemondása után az egyetem rektori pozíciója betöltetlen maradt, annak ellenére, hogy a szenátus már több mint egy éve javasolta Vargha Balázs kinevezését. A kuratórium éles szembenállása e döntéssel kérdésessé teszi, hogy van-e bármi csírája egyetem és fenntartó valódi együttműködésének. Újabb csavar a történetben, hogy Vargha jelenleg nem biztos abban, hogy a történtek után egyáltalán vállalná-e a vezetői szerepet.
A Helsinki Bizottság fellépése és jogi vita
A Helsinki Bizottság a szenátus részéről már jogi útra terelte az ügyet, megkérdőjelezve a kuratórium hatalmát a szenátusi döntések felülbírálatában. A közreműködő jogászok szerint a kuratórium önkényes döntései nem csupán az egyetemi autonómiát sértik, hanem alkotmányos jogokat is. Böszörményi-Nagy kormányzati kapcsolatai és hatalmi befolyása árnyékot vet az egyetemi szabadság eszméjére.
A diákok törekvései és a konfliktus társadalmi szintje
A MOME Front azt állítja, hogy törekvéseik nem egyszerűen a változások ellen irányulnak, hanem azok módszereit kritizálják. A diákok szerint a jelenlegi oktatási reformok átgondolatlanok, az adminisztratív szerkezet átalakításának módja pedig sérti az intézményi közösség szellemiségét. A cél egy világos, közös alapelveken nyugvó folyamat kialakítása, amely a kuratórium és a szenátus együttműködésére épülne – ez azonban a jelek szerint távoli álom marad.
Veszélyben az egyetemi autonómia
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az első olyan intézmény volt, amely átlépett a közérdekű alapítványi fenntartás rendszerébe, a változásokhoz pedig kezdetben a hallgatók is bizakodva álltak hozzá. Azonban a kuratórium növekvő befolyása és a döntéshozás egyre nyilvánvalóbb centralizációja elérte az autonómia és a kutatás szabadságának határait. Az Erasmus-ösztöndíjakból történő uniós kizárás tovább súlyosbította a helyzet megítélését.
Lehet-e békés megoldás?
A konfliktus hátterében rendszerszintű problémák húzódnak, amelyeket néhány engedménnyel nem lehet megoldani – mondják a MOME Front tagjai. A kuratórium részéről tett kisebb gesztusokat a hallgatók színjátéknak tekintik, és ragaszkodnak az átfogó reformokhoz. A jövő kérdése, hogy képesek lesznek-e a felek megtalálni az egyensúlyt, mielőtt a helyzet tovább eszkalálódik – hiszen a közösségi tiltakozás már most túlnőtt a MOME falain.
