Rendbontás és erőszak – demonstráció a Parlament közelében
Április 15-én hétfőn a Kossuth Lajos téren tartott tüntetés újabb fejezetéhez érkezett, amely nem csak a tiltakozás, hanem a jogsértések palettáját is gazdagította. A Budapesti Rendőr-főkapitányság adatai szerint a demonstráció során több mint 60 személy ellen indítottak eljárást különböző szabálysértések miatt. A rendőröket sem kímélte az eseménysorozat: két egyenruhás megsérült a fellépések során.
A tüntetők egy csoportja nyilvánvalóan túllépte a bejelentett demonstráció kereteit. A programmal ellentétesen vonultak át a Lánchídon, megközelítve a Király lépcsőt az I. kerületben. Az események gyors fordulatot vettek: a csoport tagjai egy ponton fizikailag próbálták áttörni a rendőri sorfalat – sikertelenül.
Gyülekezési jog, szabálysértések és garázdaság
Összesen 174 embert igazoltattak, és többségük ellen szabálysértési eljárás indult közlekedési szabálysértések okán. Egy személyt gyülekezési joggal való visszaélés miatt marasztaltak el, míg garázdaság miatt két további személy előállítására került sor. A rendőrség értékelése szerint a demonstráció az előzetes jogi kereteken túlmenően számos visszaélésnek adott teret.
A demonstráció résztvevői közül többeket testi kényszer alkalmazásával távolítottak el különböző helyszínekről, beleértve a Parlament garázsbehajtóját és a villamossíneket. A biztosítással kapcsolatos műveleteket dokumentáló kamerafelvételek elemzése folyamatban van, hogy megállapítható legyen, történt-e további bűncselekmény.
Politikai üzenet és konfliktus a köztereken
A hétfői tüntetés a Momentum mozgalom által meghirdetett akció része volt, amely a parlamenti szavazás megzavarására irányult. A képviselők molinókkal és kürtszóval fejezték ki ellenvéleményüket a magyar Alaptörvény legújabb módosítása ellen. A módosítások egyes elemei rendszerkritikus körökben komoly aggodalmat keltettek. A változások között szerepelnek a kábítószerek használatának tiltása, készpénzes fizetés garantálása alapjogként, valamint bizonyos állampolgárok jogainak súlyos korlátozása, például a magyar állampolgárság felfüggesztésének lehetősége.
A módosítások tükrében bővítésre kerültek a rendőrség jogkörei is: bizonyos rendezvényeket, köztük a Pride felvonulásokat is betilthatóvá tették. A tiltakozók a Parlament blokádjával kívántak reagálni, azonban a rendőrség hatékony fellépése jelentősen korlátozta mozgásterüket. Az akcióban részt vevő pártok, mint például a Demokratikus Koalíció és a Jobbik, eltérő stratégiákkal fejezték ki tiltakozásukat: bojkottálták az ülést, vagy egyszerűen kivonultak a szavazás előtt.
A tüntetés hullámhatása: folytatódó események
Nem álltak meg a demonstrációk ezzel a nappal. A gyülekezési törvény módosítása elleni tiltakozások immár ötödik hete zajlanak Budapesten. Az ellenállási hullám élenjárójaként Hadházy Ákos független képviselő által szervezett hídfoglalások rendszeresen blokkolják a fővárosi közlekedést. Legutóbbi bejelentésük szerint az Erzsébet hídra koncentrálnak, majd a demonstráció átnyúlik a következő napra is, miközben a várnegyed is célponttá válik.
A demonstrációk drámai alakulása nem új keletű: március 18. és április 8. között több alkalommal történt hasonló hidakon zajló blokád. Ezek az események az egyre mélyülő társadalmi megosztottságot tükrözik, a hatósági szigor és a polgári engedetlenség egyaránt élesen definiálódik a köztér harcává átalakult szimbolikus csatatéren.
