Botrányos vádak: Tiltott kampánytámogatások kerültek napvilágra
Az egyik ellenzéki párt, a Momentum Mozgalom neve ismét felkerült a politikai színpad botrányainak listájára. A Fővárosi Törvényszéken zajló ügyben az Állami Számvevőszék és a pártot képviselő jogi szakértők csaptak össze, miután felszínre került számos, a választási kampány során tiltott támogatásként értelmezhető pénzmozgás. Az Állami Számvevőszék előzetes jelentései alapján úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok által vezetett hatpárti összefogás nem tartotta be a kampányfinanszírozási szabályokat, amit tovább bonyolít a kampány átláthatatlansága és a törvények megsértése.
Megkérdőjelezhető kampánystruktúra és „közös kassza”
A jelentések ellentmondásos helyzetet vázolnak fel: a hat párt a Mindenki Magyarországa Mozgalommal együttműködve olyan kampányt folytatott, amelyet egyéni jelöltállítás helyett közös logók, szlogenek és rendezvények határoztak meg. Az Állami Számvevőszék szerint a mozgalom kampánytámogatói tevékenysége leginkább tiltott vagyoni hozzájárulásoknak felel meg, amelyeknek összege az előzetes számítások szerint elérte a 261 millió forintot. Mindez azonban csupán a jéghegy csúcsa: a kampány átláthatatlansága mögött hatalmas összegeket mozgósítottak, messze túllépve a törvényi kereteket.
Egy led-fal és karkötő, ami forradalmat gerjesztett?
Az Állami Számvevőszék különös következtetései között egy LED-fal, kampány plakátok és karkötők is szerepelnek, amelyek, ha hihetünk az ítészeknek, a kampányfinanszírozási szabályok megsértésével jártak. Az ellenzéki pártok ügyvédei érthetetlennek tartják, hogyan lehet egy választási szlogennel ellátott karkötőt tiltott támogatásként kezelni. Szerintük az objektív mérés, amelyet az ÁSZ hangsúlyoz, pusztán Excel-táblázatok feltételezésein alapul.
Átláthatóság vagy folyamatos politikai adok-kapok?
A Momentum és más ellenzéki pártok ügyvédei arra világítanak rá, hogy a számvevőszéki elemzések nem nyújtanak kellően részletes adatokat ahhoz, hogy világosan elkülönítsék a kampánytevékenységeket a szabályos határokon belül maradt költésektől. Mindeközben valószínűsíthető, hogy a politikai arénában ezek az ellentmondások csupán egy eszközkészlet részét képezik, amely mindkét oldal számára lehetőséget nyújt a másik támadására.
Folytatódó eljárások és politikai előzmények
Néhány ügy most is kivizsgálás alatt áll: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal például több mint 1,4 milliárd forintnyi kampánykiadás eredetét vizsgálja, míg az Állami Számvevőszék a fennmaradó összegek kapcsán készül végleges jelentést kiadni. A bírósági tárgyalások nem állnak meg, más ellenzéki pártok ügyei ugyanígy folyamatban vannak. A Momentum esete a párttörvény alkalmazását és annak egyértelműségét is megkérdőjelezte, amit párton belül és kívül egyaránt vitatnak.
Politikai feszültség és egymásra mutogatás
A Fidesz azonban nem kívánt lemaradni: a 2022-ben közzétett adatok és Márki-Zay Péter kijelentései alapján új narratívát építettek a „dollárbaloldal” elleni kritikáikhoz, amely szerintük külföldi, főként amerikai finanszírozással működött. Szemben az ellenzék cáfolataival, miszerint semmilyen külföldi támogatást nem használtak fel.
Kinek van igaza?
A bíróság várhatóan tavasszal dönthet az ügyben, de az objektivitás és a politikai pártatlanság megkérdőjelezhetetlen érvényesülése az ilyen helyzetek kivizsgálásában vitathatatlan követelmény. Ha az objektivitás elvárásainak nem tesznek eleget, tovább növelhetik a politikai táborok közötti szakadékot egy olyan országban, amely már így is megosztott a vélemények és érdekek tengelyén.
