Béke vagy káosz: A Fidesz újra élet-halál kérdésévé teszi a választást
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, megdöbbentő módon politikai frakcióként említi a jelöltjei találkozóját, holott még nem képviselik Magyarországot az Országgyűlésben. A nagykanizsai rendezvényre, amit kongresszusként pozicionált, nem küldtek el valódi küldötteket az alapszervezetekből. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, gúnyolódott a helyzeten, amelyben a Tiszának mindössze 26 tagja van. A nagykanizsai eseményen csupán Magyar Péter és néhány előre kijelölt személy hirdette meg nézeteit, míg a közönségnek nem volt lehetősége részt venni a beszélgetésben.
Ezzel szemben a Fidesz legutóbbi kongresszusa valóban a demokratikus folyamatok képét mutatta: szavaztak a vezetőkről, elfogadták a napirendet, és megvitatják a bizottság jelentését. Politikai szempontból azonban a Fidesz kongresszusai az utóbbi két évtizedben inkább látványos politikai eseményekké váltak, mintsem valódi viták színhelyévé. Egy igazi kongresszuson a küldöttek szabadon kifejezhetik véleményüket, nem csupán az előre kiválasztott szónokok beszélgetnek.
A Fidesz első éveiben a kongresszusok élénk vitákat generáltak, ahol a párt irányvonala és a belső konfliktusok, mint például Orbán Viktor és Fodor Gábor ellentéte, nyíltan megjelentek. Ekkor a kongresszusok nemcsak a párt jövőjét irányozták, hanem éles viták is fokozták a demokratikus diskurzust.
Manapság viszont távol állunk ettől, a német politikai pártok kongresszusain, mint például a SPD-nél, a küldöttek szenvedélyes viták kerete között tárgyalják a koalíciós megállapodásokat. A Fidesz viszont mesterien képes az egységet megmutatni, 2010 óta zsinórban nyerve a parlamenti választásokat. Azok, akik nem pártolják a pártegységet, mint az LMP, sikeresen züllesztették önmagukat bázisdemokrata működésükkel.
A Fidesz választási kampányának középpontjába az utóbbi időben a háború és béke kérdése került. Orbán Viktor anyagilag és politikailag igyekszik a kormányát a béke garanciájaként pozicionálni, azzal érvelve, hogy ezáltal Magyarország nem sodródik bele az ukrajnai háborúba. A Fidesz az ország “békés viszonyait” állítja szembe a Nyugat-Európában tapasztalható migrációs válsággal, miközben a vendégmunkások beáramlása figyelmet érdemel.
Arányaiban ugyan kevesebb a bevándorló, de az országban már dolgoznak ázsiai munkások, míg Budapesten az ételszállítók egy része nem magyar anyanyelvű. Magyar Péter a Tisza Párt kormányra kerülése esetén az Európai Unión kívüli vendégmunkások beáramlásának megállítását ígérte. Ez az ígéret viszont „további intézkedésig” szólt, ami sok kérdést felvet az ígéret hitelességét illetően.
Ellentét mutatkozik a Fidesz bevándorláspolitikájában is: Semjén Zsolt, a KDNP vezetője legutóbbi kongresszusi beszédében világossá tette, hogy a hatalom főként a muszlim bevándorlással van gondja. A Fideszt támogató publicisták már 2015 óta figyelmeztetnek a muszlimok nyugati terjedésére, amit a velük való együttélés kockázatosnak tartanak.
Orbán Viktor beszédében nyíltan kiemelte, hogy Magyarországon a zsidóság biztonsága garantált, ellentétben Nyugat-Európával, ahol a terrorizmus és antiszemitizmus mindennapisággá vált. Az izraeli turisták számára Budapest vonzó desztináció, ahol nem fenyegetik őket ilyen veszélyek. Orbán hozzájárulása a zsidóság védelméhez, az aktuális politikai diskurzusban egy újabb mérföldkőnek minősíthető.
Összességében a kongresszusi beszédek világosan jelezték, hogy a Fidesz választási kampánya a biztonság és a béke szlogenje köré épül. A pártelnök több órás beszéde alatt, a Fidesz-különítmény tagjai mintegy fokozták a választói félelmeket, képet festve arról, hogy a Tisza kormányra kerülése áldatlan helyzeteket eredményezne. Az Orbán-kormány nemcsak a választási helyzetet összpontosítja, hanem egyértelműen meg akarja mutatni magát mint a felelős politikai erő, amely mögött a bizalom és a stabil vezetés ígérete áll.
