Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA vagyonának megőrzéséért szólal fel
Újabb konfliktus bontakozik ki a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között, miután az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az intézmény 200 éves évfordulóját az MTA vagyonának kisajátítása árnyékolhatja be.
A helyzet katalizátora Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának blogposztja volt, amelyben kemény kritikával illette az akadémiát, „velünk élő sztálinizmusnak” nevezve azt. Az ADF szerint ez az írás világossá tette, hogy a kormány célkeresztjébe került az Akadémia vagyona és kutatóhálózata.
A híresztelések és következményeik
Orbán Viktor március 15-i beszéde óta feszültség uralkodik az MTA és a kormány kapcsolataiban. Egyes értesülések szerint, ha a miniszterelnök jelen lenne az évfordulós ünnepségen, azt egyes akadémikusok tiltakozással fogadnák, demonstratív kivonulással nyilvánítva ki véleményüket az intézménnyel szembeni bánásmódról. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya ezt már korábban egy állásfoglalásban jelezte is. Schmidt Mária válasza erre nem késlekedett, az ADF szerint nyílt támadást intézet az akadémia ellen.
A közlemény üzenete és felhívása
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az Akadémiának szembe kell szállnia ezekkel a támadásokkal. Freund Tamás elnök és az MTA vezetése nem engedhet a nyomásnak vagy zsarolásnak, hangsúlyozzák. Az akadémikusok szerint a kutatóhálózat védelme alapvető fontosságú lenne, hiszen ennek meggyengítése nemcsak a tudományos közösség, hanem az egész ország számára károkat okozna.
A fórum azt állítja, hogy a kormány a múltban már hasonló lépéseket tett más intézményekkel szemben, példaként említve a Nemzeti Bankot és a Neumann János Egyetemet. Véleményük szerint a Magyar Tudomány Éve nem a rombolás, hanem a fejlődés és támogatás jegyében kellene, hogy teljen.
A konfliktus mélyebb rétegei
Az ügyhöz kapcsolódó retorikai háború arra világít rá, hogy az MTA és a kormány viszonya egyre éleződik. Schmidt Mária kijelentései, miszerint az akadémia „balliberális befolyás alatt áll” és „ideológiai bázis” funkcióját tölti be, különös visszhangot keltettek. Az ADF ezt nem tekinti másnak, mint egy próbálkozásnak az MTA legitimitásának aláásására.
Az ADF szerint nyilvánvaló, hogy a kormány nem tudományos célokra használná fel az MTA forrásait, hanem más, meg nem nevezett érdekek hajtanák a célkitűzéseit. Az akadémikusok szerint ennek megakadályozása minden lehetséges módon az intézmény érdekében állna.
Lehetséges jövőkép az Akadémia számára
Az ADF javaslata egyszerű és világos: nemet kell mondani a vagyon átadására, és ki kell állni az Akadémia belső autonómiájáért. Ez nemcsak az intézmény hírnevének, hanem a magyar tudomány és kutatás egészének védelmét szolgálná. Az ügy fejleményei intenzívek és folyamatosak, ám egy biztos: a Magyar Tudományos Akadémia sorsának alakulása messze túlmutat a szervezet falain, a tudományos közélet egészét befolyásolva.
