A Publicus Intézet felmérése: mit gondolnak a magyarok Washington szankciójáról?
Az Egyesült Államok január elején Rogán Antal nevét is felírta a szankciós listára. Ennek nyomán a Publicus Intézet a Népszava megbízásából közvélemény-kutatást végzett, hogy felmérje a magyar lakosság véleményét az esetről. A kutatás eredményei szinte bárkit meglephettek, aki azt feltételezte, hogy a politikai hovatartozás egyöntetűen meghatározza a véleményeket.
A kutatás szerint tízből nyolc magyar hallott a hírről, miszerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője ellen az USA szankciókat vezetett be. Ezek alapján Rogán Antal nem léphet az Egyesült Államok területére, és esetleges ottani vagyonát is befagyasztották. A válaszadók 33 százaléka szerint a vádak biztosan igazak, míg további 17 százalék valószínűnek tartja azokat. Csak kevesen nyilatkoztak úgy, hogy ezek biztosan nem állnak meg (21 százalék), vagy inkább valószínűtlenek (7 százalék). A válaszadók 22 százaléka nem kommentálta az ügyet.
Kormánypárti szavazók véleménye: megosztottság a saját táborban
Különösen figyelemre méltó, hogy a kormánypárti szavazók 21 százaléka úgy véli, hogy a vádak igazak lehetnek. Ez megerősíti, hogy bizonyos ellenérzések nem csak az ellenzéki, hanem a kormánypárton belül is jelen vannak. Az ellenzéki szavazók körében természetesen magasabb, 77 százalék azok aránya, akik hitelt adnak a vádaknak. A bizonytalanok között pedig 43 százalék gondolja ezeket megalapozottnak.
Mindezek mellett a vizsgálat egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy akik szerint Rogán Antal érintett lehet a korrupciós ügyekben, azok 91 százaléka úgy gondolja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tisztában volt a háttérben zajló történésekkel. Ez az arány a fideszes szavazók körében is kiugró, hiszen 64 százalékuk megvan győződve arról, hogy a miniszterelnök tudhatott az állítólagos eseményekről. Az ellenzéki válaszadók 97 százaléka, míg a bizonytalanok 90 százaléka osztja ezt a nézetet.
Korrupciós hálózat vagy elszigetelt eset?
David Pressman, az USA budapesti nagykövete a szankciók bejelentésekor hangsúlyozta, hogy az érintettség nem áll meg Rogán Antal nevénél – más kormányzati szereplők is részesei lehetnek egy korrupciós hálózatnak. A Publicus felmérés szerint a magyarok fele gondolja úgy, hogy más kormánytagok is érintettek lehetnek, míg további 19 százalék „inkább valószínűnek” tartja ezt. Ezzel szemben csak 15 százalék véli úgy, hogy egyáltalán nem, vagy inkább nem valószínű a kollektív érintettség.
Mit kellene tenni Rogán Antallal?
A válaszadók 58 százaléka szerint ezek után Rogán Antalnak le kellene mondania miniszteri pozíciójáról. A kormánypárti szavazók közül is 21 százalék osztja ezt a véleményt. Továbbá a magyarok döntő többsége, 72 százalék úgy gondolja, hogy a magyar kormánynak érdemben kellene vizsgálnia a vádakat és az ügyet. Ez még a fideszes szavazók egy jelentős részénél, nagyjából minden második válaszadónál is megjelenik, ami azt mutatja, hogy a hiteles vizsgálat iránti vágy túllép a politikai oldalak közötti határokon.
Társadalmi következtetések és morális aggályok
A kutatás adatai egyértelműen tükrözik, hogy a magyar lakosság jelentős része szkeptikus a politikai szereplők integritásával kapcsolatban. A korrupció gyanúja, illetve annak geopolitikai dimenziói komoly bizalomvesztést okozhatnak nemcsak az érintett politikus, hanem az egész kormányzat szintjén is. A társadalmi igény a transzparenciára és felelősségvállalásra egyre hangsúlyosabbá válik, ahogyan a korrupcióval kapcsolatos hírek egyre nagyobb visszhangot kapnak.
Forrás: index.hu/belfold/2025/02/10/rogan-antal-egyesult-allamok-szankcios-lista/
