Válságban a vádhatóság: utódlási harcok és belső konfliktusok bénítják az ügyészséget
A 155 éves ügyészség egyszerre néz szembe az elhúzódó vezetőváltással, a megrendült közbizalommal és a hatásköreit átrajzoló intézményi változásokkal. Az Országgyűlés által elutasított első legfőbbügyész-jelölt és a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetőjének felfüggesztése olyan belső törésvonalakat hozott felszínre, amelyek az új vezetőre súlyos válságkezelést rónak.
Nagy Gábor Bálint 2025. június 10-én váltotta Polt Pétert a legfőbb ügyészi székben, aki több mint húsz évig irányította a vádhatóságot. Nagy július 22-én benyújtotta lemondását, amelynek elfogadása esetén megbízatása augusztus 25-én szűnt meg. Döntésével egyértelművé kívánta tenni, hogy az ügyészségnek meg kell őriznie függetlenségét. A döntő ok valószínűleg a szervezeten belül kialakult konfliktus volt.
A legfőbb ügyészi feladatokat Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese vette át, akit augusztus 25-én fogadott Baka András köztársasági elnök. Az államfő jelezte, hogy alapos szakmai tájékozódás után tesz javaslatot az új legfőbb ügyész személyére. Lajtár szeptember 22-én indítványozta Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését. Október 16-i hatállyal felfüggesztette Fürcht Pált ügyészi állásából, és fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene.
Elutasított jelölt, új név
Baka András első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptember 28-án az Országgyűlés nem választotta meg. A Tisza-frakció előzetesen jelezte, hogy nem támogatja a jelöltet. A kifogások között szerepelt, hogy a testvére az aranykonvojügy egyik gyanúsítottja, valamint hogy osztályvezetőként a Legfőbb Ügyészséghez kötődik.
Az államfő október 12-én jelentette be második jelöltjét, Fejes Pétert, aki 39 év szolgálati viszony után tavaly ment nyugdíjba. Baka leszögezte, hogy jelöltjének nincs pártkötődése.
Belső konfliktus és új hatáskörök
A szervezet belső válságának legsúlyosabb megnyilvánulása a Központi Nyomozó Főügyészség éléről június 8-án lemondott Fürcht Pál és az ügyészségi vezetés közötti nyílt konfliktus. Fürcht az aranykonvojüggyel kapcsolatos nézeteltérések miatt távozott, és nyilatkozataiban arról beszélt, hogy az ügy teljes feltárása akadályokba ütközött. A Legfőbb Ügyészség visszautasította a vádakat.
A Tisza-kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításával új, közvádlói feladatokat is ellátó intézményt hozott létre. Hack Péter jogtudós szerint a büntetőeljárási törvény és az NVVH-törvény rendelkezései között átfedések mutatkoznak. Polt Péter volt legfőbb ügyész szerint az NVVH önmagában nem töri meg az állami vádmonopóliumot, de az ügyészség szempontjából 155 éves tradíció elvesztését jelenti. Az Európai Bizottság megerősítette Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amelynek hatásköre kizárólag az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményekre vonatkozik.
Az új legfőbb ügyésznek az aranykonvojügyben felmerült felelősségi kérdésekkel, a Fürcht-ügy nyomán kialakult belső konfliktussal, valamint az NVVH-val és az Európai Ügyészséggel való együttműködéssel is foglalkoznia kell. A szervezet tekintélyének helyreállítása azon is múlik, hogy a korábbi és a jelenlegi hatalom szereplőit érintő ügyekben azonos mércét alkalmaznak-e.
