Több ezer milliárd forint sorsa a tét, civilek bevonását sürgeti 19 szervezet
Az uniós források tervezésének átláthatóságát, valamint a társadalmi és szakmai partnerek bevonását kérik a civil szervezetek a kormánytól a Szociális Klímaterv, illetve a nemzeti és regionális partnerségi terv kapcsán.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint több európai országban már közös tervezés zajlik, miközben Magyarországon a szakmai és civil szereplők még nem tudják, mikor és milyen formában kapcsolódhatnak be a következő hét év fejlesztési forrásainak megtervezésébe.
November elején 19 környezet- és természetvédő, illetve energetikával foglalkozó civil szervezet – amelyek az uniós források felhasználását monitoring bizottságokon keresztül is nyomon követik – levélben kért tájékoztatást és a partnerség elvét érvényesítő tervezést az illetékes tárcáktól.
A szervezetek szerint nem egyszerűen néhány uniós program sorsa a tét: a következő években arról születnek döntések, hogy több ezer milliárd forintot a hőség, az energiaválság és a vízhiány hatásainak csökkentésére, az otthonok korszerűsítésére, a közlekedés fejlesztésére és a leszakadó térségek támogatására fordítják-e, vagy tovább növelik az ország sérülékenységét.
A 2028 és 2034 között elérhető kohéziós források és a Szociális Klímaterv mintegy 1500 milliárd forintos kerete ezért közvetlenül befolyásolja a magyar családok életminőségét és a gazdaság jövőjét – hangsúlyozta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A szövetség felidézte, hogy az EU Általános Ügyek Tanácsa október 13-án függesztette fel a Magyarország elleni, 2018-ban indított jogállamisági eljárást. Ezzel elérhetővé vált mintegy 4,2 milliárd euró kohéziós támogatás, valamint 6,5 milliárd euró támogatás és 3,5 milliárd euró hitelkeret a nyáron módosított helyreállítási terv mentén. A szervezet szerint itt az ideje, hogy Magyarország is elkezdje tervezni a 2028-tól várható uniós források felhasználását.
A levelet aláíró civil szervezetek szerint elengedhetetlen, hogy a tervek kialakítása széleskörű szakmai párbeszéden alapuljon, amely figyelembe veszi a közérdeket képviselő szereplők szempontjait és a térségi fejlesztési szükségleteket is. Lengyelországban például a civil szervezetek képviselőit már meghívták a tervező munkacsoportokba.
„A civilek készek arra, hogy a tervezést az általuk képviselt szakterületeken építő javaslataikkal segítsék, és aktívan részt vegyenek a tervezési folyamatokban” – fogalmaztak.
