Az Integritás Hatóság közzétette az 551 legkockázatosabb vagyonnyilatkozat listáját
Az Integritás Hatóság október 1-jén honlapján nyilvánosságra hozta azon személyek listáját, akiknek a vagyonnyilatkozati vizsgálata a legmagasabb kockázati besorolást kapta. A lajstrom 551 nevet tartalmaz, többségükben magas beosztású politikusokét. A listán szerepel Gyurcsány Ferenc, Magyar Péter és Orbán Viktor neve, valamint az előző parlamenti ciklus képviselői, miniszterei, államtitkárai, a jelenlegi kormány tagjai, képviselők, alkotmánybírók és állami cégek vezetői is.
A hatóság háttérbeszélgetésén Bíró Ferenc Pál elnök hangsúlyozta: a kockázati besorolás önmagában nem jelent jogsértést. Példaként említette, hogy a mindenkori miniszterelnöki tisztség jelentős hatalommal jár, ezért fokozottan kitett pozíciónak számít, ami indokolttá teszi a vagyonnyilatkozat tüzetesebb vizsgálatát. Korábban kiszivárgott, hogy a listán szerepel a volt miniszterek, Hankó Balázs és Seszták Miklós neve is, ami azonban nem feltétlenül függ össze az ellenük folytatott büntetőügyi eljárással.
A polgármesterek és más önkormányzati szereplők egyelőre nem kerültek a kockázati körbe, mert az Integritás Hatóság csak most kapta meg adataikat. Kezdetben a nyilvánosságra hozatalban komoly elmaradás volt: az érintettek csupán 7 százaléka teljesítette az új szabályokból fakadó kötelezettségét. Azóta a nyilatkozatok mintegy 99 százaléka elérhető, így összesen körülbelül 95 ezer vagyonnyilatkozat áll a hatóság rendelkezésére, amelyek értékelését a következő hónapokban végzik el.
Kenessey Réka szakmai igazgató ismertette a módszertant: a vagyonnyilatkozatokat nyilvános és nem nyilvános kategóriába sorolják, utóbbiak közé tartoznak a tisztségviselők hozzátartozóinak dokumentumai is. A hatóság több mint 200 indikátorból álló kockázatértékelési rendszert dolgozott ki. A legmagasabb kockázatúnak értékelt 551 személy nagyjából 10 százalékánál indítják el a vagyonosodási vizsgálatot. A pártatlanság és függetlenség biztosítására a nem nyilvános nyilatkozatok ellenőrzésénél véletlen-generátor alkalmazását tervezik, ennek kidolgozása még folyamatban van. Egy-egy komplex vizsgálat átlagosan 3–5 hónapig tart. Súlyos és szándékos eltitkolás esetén a hatóság a honlapján közzéteszi a megállapításokat, és kezdeményezi az érintett tisztségviselő jogviszonyának megszüntetését.
Az Integritás Hatóság a következő időszakban elsősorban az uniós forrásokra kíván fókuszálni. Bíró Ferenc Pál szerint várhatóan több ezer milliárd forintnyi európai uniós pénz érkezik az országba, miközben biztosítani kell, hogy a források ne kerüljenek korrupciós kockázatot hordozó konstrukciókba. A hatóság számításai szerint éves szinten mintegy 1500 milliárd forintnyi közpénz vizsgálatát érhetik el. Bíró hangsúlyozta: az eredményességet nem lehet pusztán a feltárt ügyek számában mérni, hosszú távú cél egy saját előrejelző rendszer kialakítása, amely már a problémák kialakulása előtt jelezheti a korrupciós kockázatokat. Mivel a hatóság több esetben továbbítja az ügyeket a megfelelő jogkörrel rendelkező szerveknek, munkájának egy része kívülről kevésbé látható, mert egy folyamatban lévő ügy idő előtti nyilvánosságra hozatala veszélyeztetheti az eljárást.
