Lángolt a szaúdi főváros, elszabadult a pokol, amikor megnyílt a második front az iráni háborúban
A jemeni húszik villámgyors offenzívával elfoglalták a Vörös-tenger stratégiai fontosságú partvidékét, beleértve Mokka kikötővárosát és a Bab el-Mandeb tengerszorost ellenőrző szigeteket. A szaúdi fővárost, Rijádot ért rakétatámadás után Mohammed bin Szalmán trónörökös amerikai légitámogatásért folyamodott, ám Donald Trump az utolsó pillanatban lefújta a már bombákkal megpakolt amerikai gépek felszállását.
Jemenben a 2022-es törékeny fegyverszünet után gyorsan újra fellángolt a polgárháború. Az Irán által támogatott, Anszár Allah néven is ismert húszik néhány hét alatt teljesen átszabták a régió erőviszonyait. A lázadók elözönlötték a nyugati partvidéket, és elfoglalták Mokka kulcsfontosságú kikötővárosát, valamint a Bab el-Mandeb tengerszoros kapujában fekvő Perim- és Hanis-szigeteket.
A nemzetközileg elismert, Szaúd-Arábia által támogatott jemeni kormány erői szinte harc nélkül omlottak össze. A legfrissebb katonai jelentések szerint a húszik most Taiz és Lahidzs tartományokban, a Kahboub-hegység stratégiai magaslataiért harcolnak, hogy elvágják a Vörös-tenger partvidékét a déli területektől és Adentől. Az ENSZ adatai szerint az újabb harcokban már csaknem 700 ember vesztette életét, több mint 120 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és ezrek menekültek csónakokon Afrikába.
A jemeni összecsapások közvetlen, nyílt konfliktussá terebélyesedtek Szaúd-Arábia és a húszik között. A lázadók bejelentették, hogy rakétatámadást hajtottak végre Rijád ellen. A repülőtér közelében hatalmas robbanások hangja hallatszott és füstoszlopok emelkedtek a magasba. Ez volt az első irányított légi csapás a szaúdi főváros ellen az újabb eszkaláció kezdete óta.
Szaúd-Arábia nehéz helyzetbe került: a vörös-tengeri Mokka kikötője és a Bab el-Mandeb tengerszoros feletti húszi ellenőrzés veszélybe sodorta a szaúdi kőolajexport fő alternatív útvonalát, amellyel a blokád alá vont Hormuzi-szorost igyekeztek kikerülni. A szaúdi szállításokat csak úgy tudták ideig-óráig fenntartani, hogy a tartályhajók kikapcsolt jeladókkal, rekordösszegű biztosítási díjakat fizetve szállították az olajat. Bár ez átmenetileg 100 dollár közelébe szorította le a nyersolaj hordónkénti világpiaci árát, a finomított üzemanyagok ára továbbra is csúcson van. Az Egyesült Államokban a gázolaj ára elérte a rekordnak számító 6,51 dollárt gallononként.
A helyzet súlyossága miatt Mohammed bin Szalmán ismételt, sürgető kérésekkel fordult a Fehér Házhoz, közvetlen amerikai katonai beavatkozást sürgetve. A Trump-adminisztráció vasárnap már el is készítette a húszik elleni légitámadások tervét, a katonák már a bombákat szerelték fel a harci gépekre, amikor Donald Trump az utolsó pillanatban váratlanul visszavonta a parancsot. Az amerikai elnök furcsa diplomáciai lépéssel indokolta a döntést: azt állította, hogy maguk a húszik hívták fel őt, kérve, hogy az USA maradjon ki a konfliktusból. A húszik vezetése ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bármikor is kapcsolatba léptek volna az amerikai elnökkel.
Az amerikai visszakozás mögött egy korábbi, törékeny egyezség áll. Miután Trump 2025 elején elindította az „Epic Fury” és a „Rough Rider” hadműveleteket Irán és a húszik ellen, a hosszas bombázások nem hozták meg a várt áttörést. 2025 májusában Washington és a húszik Omán közvetítésével fegyverszünetet kötöttek, amelyben a lázadók vállalták, hogy nem támadják az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, cserébe az USA felhagy a jemen elleni csapásokkal.
Bár Washington a nyilvánosság előtt elutasítja a nyílt katonai fellépést, a háttérben zajló folyamatok azt mutatják, hogy az USA teljesen mégsem hagyta magára szaúdi szövetségesét. Az amerikai külügyminisztérium nemrégiben értesítést adott ki több mint 10 000 bomba és JDAM precíziós irányítórendszer eladásáról Szaúd-Arábiának. Lapértesülések szerint több mint 100 amerikai katonai tanácsadó tartózkodik jelenleg Szaúd-Arábiában egy új, közös műveleti központban, ahol hírszerzési és célmeghatározási támogatást nyújtanak a szaúdi légierőnek. Szakértők szerint ez a kettős politika rendkívül veszélyes: ha a Fehér Ház a csendes katonai segítségnyújtással arra bátorítja a szaúdiakat, hogy ne foglalkozzanak a diplomáciai rendezéssel, akkor a jemeni háború teljes erővel visszatérhet, ami egy még súlyosabb globális olajválsághoz és gazdasági krízishez vezethet.
