Az ukrán parlament elé került a kisebbségi jogokról szóló törvényjavaslat, amely feloldhatja a magyar vétót
Az ukrán parlament hétfőn tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely a nemzeti kisebbségek oktatási jogait erősíti, és amelynek elfogadása esetén Magyarország feloldhatja az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatával kapcsolatos vétóját.
Orbán Anita külügyminiszter Luxembourgban, a tagországok külügyminisztereinek tanácsülése előtt magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: „várjuk a híreket Kijevből”. A miniszter kiemelte, hogy fontos Ukrajna betartsa a magyar nyelvű oktatást és a kisebbségi iskolák jogi biztonságát szavatoló vállalásait.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a törvény az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának részét képezi, október 6-i szakbizottsági jóváhagyása szükséges feltétel volt ahhoz, hogy a belső piacot érintő második és a versenyképességet érintő harmadik csatlakozási fejezet megnyílhasson. Végleges elfogadását követően Magyarország a kétoldalú kormányközi gazdasági vegyes bizottság oktatási alcsoportjában a kárpátaljai kisebbségi szervezetek képviselőivel együtt figyelemmel fogja kísérni a vonatkozó ukrán törvény megvalósítását.
A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa az oktatáshoz való jogot a nemzeti kisebbségek és Ukrajna őshonos népeinek tagjai számára. A szöveg kimondja, hogy az oktatás nyelve továbbra is az ukrán, ugyanakkor azokban az intézményekben, ahol van olyan osztály vagy csoport, amelyben őshonos nép nyelvén vagy valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanítanak, garantálják az adott nyelv használatának jogát. Utóbbi esetben feltétel, hogy a kisebbség nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve legyen.
A tervezet bevezeti a nemzeti kisebbségi státuszú általános középfokú oktatási intézmény fogalmát. Ilyen státuszt az az iskola kaphat, ahol a kisebbségi nyelven tanulók aránya meghaladja az összes diák 50 százalékát. A kisebbségi nyelvű csoportokat működtető intézmények oktatási programjában szerepelhet a nemzeti történelem tanítása, valamint a nemzeti identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra megőrzése, továbbá a nemzeti hagyományok, jelképek és szokások ápolása.
A hivatalos oktatási dokumentumok és mellékleteik a szülők kérésére a kisebbség nyelvén is kiállíthatók. A javaslat lehetővé tenné azt is, hogy a szülők kezdeményezzék az ukrán nyelven oktatott tantárgyak körének bővítését, ehhez az adott osztály vagy csoport tanulói legalább kétharmadának szüleitől írásbeli kérelem szükséges, a döntést pedig az oktatási intézmény hozza meg.
A törvényjavaslat elfogadása korábban a magyar vétó feloldásának egyik feltételeként jelent meg. Ha az ukrán parlament elfogadja a módosításokat, az uniós tagállamok ezt követően jóváhagyhatják a két klaszter megnyitásához szükséges tárgyalási pozíciókat, és a tárgyalások formálisan is megkezdődhetnek. Az uniós folyamat következő lépése akár október 13-án megtörténhet. Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első, alapvető kérdéseket érintő klasztere júniusban nyílt meg.
Orbán Anita a tanácsülés további témáiról is beszámolt. Elmondta, hogy az orosz agresszió kapcsán az Európai Unió Tanácsa jóvá fogja hagyni az eddigi legnagyobb uniós szankciós csomagot, amely több mint 800 entitást és vállalatot, illetve közel 750 embert tartalmaz. A szankcionált entitások között főként az orosz hadiipart érintő vállalatok szerepelnek, az egyének között pedig mások mellett a nemrégiben tartott alsóházi választásokon induló orosz jelöltek lesznek.
A Közel-Kelettel foglalkozó vitával kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a fő témák egyebek mellett a szabad kereskedelem és a hajózás szabadságának szavatolása, a vizek szabad hajózhatósága és az energiaellátás lesznek, valamint az EU libanoni missziója polgári és katonai pillérének jóváhagyása. A mintegy 80-100 fős uniós misszió feladata és célja a libanoni katonák és rendőrök képzése, amellyel az EU a régió stabilitásához járul hozzá.
A tárcavezető arról is tájékoztatott, hogy a külügyek tanácsa után Montenegróval tervezett kormányközi konferencia jelentősége, hogy az ország további három csatlakozási fejezetet zárhat le. Ezzel Montenegró és az EU a 35-ből már 21 csatlakozási fejezetet lezár, ami jelentős lépést jelent az ország uniós csatlakozása felé. „A mi érdekünk az, hogy minél hamarabb lezárják az összes fejezetet” – emelte ki Orbán Anita, hozzátéve, hogy ennek érdekében magyar szakértő is dolgozik, hogy segítse Montenegró EU-csatlakozási folyamatát.
