Az építőipar a rendszerváltás óta nem látott nehéz helyzetben
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökségi ülésén a hosszú távú kormányzati elképzelések mellett az átmenet ára került előtérbe. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy mire megérkeznek az új megrendelések, szakemberek tízezreit veszítik el.
Városépítészeti minőség és energetikai felújítások
Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára szerint a városépítészeti minőség a rendszerváltás óta kevés figyelmet kapott, a lemaradás a cseh és lengyel példákhoz képest is érzékelhető. A tárca az alulhasznosított, barnamezős és rozsdaövezeti területek megújítását helyezné előtérbe, tervpályázatokkal és mestertervekkel erősítenék a minőséget.
Nagy volumenű energetikai felújítási programokat terveznek: a családi házak mellett társasházakra, városi épületekre és középületekre is kiterjesztenék a beavatkozásokat. Emellett a közterek és közösségi terek zöldfejlesztésére külön program készül.
Túlárazás és piaci függés
Az államtitkár szerint az építésgazdaság működésén is változtatni kell. A magas kamatok, az akadozó uniós források és a költségvetési korlátok mellett belső problémának tartja az állami megrendelésektől való túlzott függést. „A korábbi piackorlátozó gyakorlatok jelentős túlárazást építettek a rendszerbe. Ennek visszaszorítása fájdalmas korrekcióval járhat, de olyan megoldást keresünk, amely kiszámítható, és nem büntetésként éri a szereplőket” – jelezte.
A szakemberhiány veszélye
Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta: a 37 éves szövetség tíz parlamenti választást és több beruházási ciklusváltást élt át, de ilyen nehéz helyzetben még nem volt az ágazat. Felidézte, hogy 2022-ben 5000 milliárd forintnyi állami beruházást halasztottak el, az előkészítések is leálltak, így egy későbbi finanszírozási fordulat sem jelent automatikusan azonnal induló építkezéseket. Érdemi javulást 2028 elejénél korábban nem vár.
Az építőipari foglalkoztatottak száma év közepére 348 ezerre csökkent, két év alatt mintegy 70 ezer ember tartós foglalkoztatásáról kényszerülhet lemondani az ágazat. Koji László kormányzati segítséget sürgetett, és osztrák, német példák, valamint uniós forráslehetőségek vizsgálatát kérte.
Képzés és munkaerőpiac
Naderi Zsuzsanna, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkára szerint a növekedés megindulása súlyos munkaerőhiányt hozhat felszínre. Országosan évente 40–50 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatotti létszám az öregedés miatt. A magyar munkatermelékenység az uniós átlag 64 százaléka, a kkv-ké a nagyvállalatokénak 45 százaléka. A 15 évesek 25,9 százaléka nem éri el a minimális szövegértési szintet, a felnőttek 32,5 százaléka gyenge alapkészségekkel rendelkezik. A megoldás nem épülhet kizárólag az iskolából kilépő fiatalokra – a vállalatoknak saját munkatársaik folyamatos fejlesztésére kell berendezkedniük.
Lakásáfa és finanszírozás
Borka Árpád, a MAKÉSZ elnökségi tagja az 5 vagy 27 százalékos lakásáfa körüli bizonytalanságot vetette fel: amíg nincs tiszta helyzet, a szerződéskötések is elakadhatnak. Szemerey Samu szerint a tárca célja az 5 százalékos lakásépítési áfa hosszú távú megtartása, de végleges döntés még várat magára. A Wekerle Sándor Lakásépítési Program alapkoncepciójának közeli véglegesítését jelezte.
