Az ingatlanpiac robbanása: lesújtó helyzetkép
2025 elején az új építésű lakások iránti kereslet példátlanul megugrott, ám az egekbe szökő négyzetméterárak elérhetetlenné tették az otthonteremtést sokak számára. Különösen Budapesten elképesztő számok dominálnak: az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,5 millió forintot, míg a budai prémium kerületekben ez eléri a 2,6 millió forintot. Ezek az árak mélyítik a lakhatási válságot, ami immár a kormány terveit is keresztülhúzhatja.
Fiatalok, hitelcsapda és az állam felelőssége
A fiatalok számára az új lakások vásárlása szinte megoldhatatlan feladvánnyá vált. A nettó mediánbér 383 ezer forint, miközben egy átlagos új lakásra felvett 30 milliós hitel már most havi 250 ezer forintos törlesztőrészletet jelenthet. Az első lakásukat vásárló fiatalok számára bevezetett kedvezmények, mint az 5 százalékos kamatplafon vagy a zöldhitelek, ugyan enyhítik a terheket, de távolról sem jelentenek átfogó megoldást a problémára. A lakóingatlanok megújulásához szükséges, masszív állami beruházások megoldatlansága tovább fokozza az ingatlanhiányt.
Négyzetméterárak és a lakáspiac fordított logikája
Miközben a nagyvárosokban az új építésű lakások árai már átlagosan 1 millió forintos négyzetméterárat érnek el, Budapesten ez az érték még extrémebb, a belső-pesti kerületekben gyakran 1,6 millió forintot közelít. A piaci árakat a magas fejlesztési költségek és szűk kínálat tovább növeli, míg a kereslet rekordszintű, köszönhetően az állami támogatásoknak és a bankok által kínált, korlátozott hitelkonstrukcióknak.
Hosszas távlatok és piaci bizonytalanság
A lakáspiaci szereplők világa bizonytalansággal és hektikus változásokkal terhelt. A csupán 2026 végéig elérhető kedvezményes lakásáfa, vagy a fejlesztők számára kedvezőtlen gazdasági környezet nemcsak a beruházási kedvet, de a kínálat növekedését is akadályozza. Az állami beavatkozások mértéke sem látszik elegendőnek ahhoz, hogy kordában tartsa a szárnyaló árakat.
A túlélési stratégiák árnyalatai
A szakértők szerint a piac szorításában a vásárlók kisebb, megfizethetőbb ingatlanokat keresnek, például garzonokat. Az új lakások mellett azonban továbbra sem elhanyagolható az elavult ingatlanok felújítása, bár az ezzel járó költségek és szervezési kihívások miatt ezt elsősorban befektetők vállalják. A lakhatási válság kimenetele és a lakásárak stabilizálódása nem várható belátható időn belül.
Beruházók nélkül nincs előrelépés
Bár az állam a kínálati oldalon is beavatkozott különböző tőkealapokon és programokon keresztül, a fejlesztők továbbra is komoly akadályokkal néznek szembe. Az építőanyagárak növekedése és az ukrajnai újjáépítésből fakadó további költségek jelentős nyomást gyakorolnak a piacra, miközben a hitelpiac szűk árazások és szigorítások árnyékában próbál túlélni.
Egy képlet, amely nem változik
Az ingatlanárak tovább nőnek, a fizetések pedig még mindig nem tartják a lépést. Az otthonteremtési környezet javulása messze van, míg az állami támogatások és apró könnyítések csupán tüneti kezelést biztosítanak. A magas árak és a stagnáló bérek mellett a lakhatás megfizethetősége továbbra is súlyos kérdőjelekkel övezett, miközben a lakosság csak sodródik a pénzügyi forgószélben.
