A teljes kiőrlésű termékek botránya: A GVH fellépése
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított három vezető élelmiszer-kiskereskedelmi lánc ellen. Az ALDI, a Tesco és a Spar került a célkeresztbe, miután komolyan gyanítható, hogy „teljes kiőrlésűként” hirdetett pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjuk félrevezető a vásárlók számára. A viták középpontjában az „összetétel lényeges jellemzője” áll, amely látszólag azt a benyomást kelti, hogy ezek a termékek túlnyomórészt teljes kiőrlésű lisztből készültek. A valóság, úgy tűnik, sokszor eltér ettől a képtől.
A Lidlt már sújtották – 186 millió forintos bírság
A GVH már februárban megbírságolta a Lidlt 186 millió forintra, mivel négy péksüteménye kapcsán bebizonyosodott, hogy azok megtévesztő módon „teljes kiőrlésűként” lettek forgalomba helyezve. A mostani eljárások éppen ezért különösen hangsúlyosak, hiszen az élelmiszerláncok továbbra sem tértek le a veszélyes útról az óriási fogyasztói bizalmi válság ellenére sem.
A fogyasztók egészsége a tét
Az ügy még aggasztóbbá válik, ha figyelembe vesszük Magyarország egészségügyi adatait. Több mint egymillió cukorbeteg ember számára egyáltalán nem mindegy, hogy a megvásárolt pékáruk milyen összetevőkből készülnek. A megtévesztő kereskedelmi kommunikáció itt nemcsak a pénztárcákra jelent veszélyt, hanem életek minőségére, egészségügyi állapotokra is.
A GVH figyelmeztetése: Fogyasztói észlelés a középpontban
A GVH egyértelműen kijelentette, hogy a vállalatoknak a kommunikációjuk során kiemelt tekintettel kell lenniük arra, hogyan értelmezik az üzeneteket a fogyasztók. Elfogadhatatlan, hogy az ügyfeleknek kelljen kutatómunkát végezniük, érvényesítve az őket érintő jogos elvárásokat. Az ilyen magatartás súlyosan aláássa a piac tisztességes működését, és hosszú távon növeli az elégedetlenséget a vásárlók körében.
Eljárások időtartama és kimenetele
A versenyfelügyeleti eljárások megindításából egyelőre nem következik, hogy a vállalatok bűnösnek tekinthetők. Ennek ellenére ezek az ügyek felrázhatják az iparágat, hiszen az eljárások lefolytatására három hónap áll rendelkezésre, amely további négy hónappal is meghosszabbítható indokolt esetben. A végkifejlet kulcsfontosságú lesz mind a fogyasztók számára, mind a vállalatok jövőbeni tevékenysége szempontjából.
Szükséges reform vagy ismételt csalódás?
Ezek az esetek nem csupán egyes termékek címkézési hiányosságaira hívják fel a figyelmet, hanem az egész kiskereskedelmi szektor riasztó hanyagságára is. A bizalom helyreállítása, úgy tűnik, komoly lépések megtételét igényli. Az idő majd eldönti, vajon ezúttal valóban sikerül-e elérni, hogy a „teljes kiőrlésű” ne csupán üres szlogen legyen a csomagolásokon, hanem tényleges minőségi garancia, amely megfelel a fogyasztói igényeknek és elvárásoknak.
