NEM AZÉRT NEM MENNEK EL A MAGYAROK SZŰRÉSRE, MERT BUTÁBBAK, MINT A SVÉDEK
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, sürgető kérdéseket vetett fel a magyar egészségügyi rendszerről. Szerinte nem a magyar lakosság intelligenciája a felelős a szűrővizsgálatok alacsony részvételi aránya miatt, hanem a rendszer hiányosságai és a megfelelő ösztönzők hiánya. Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy Magyarország egészségi mutatói jelentősen elmaradnak az OECD és az EU országainak átlagától, különösen az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és az elhízottak arányában, ahol már a visegrádi országok eredményeit is meghaladjuk.
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a nők 50-69 éves korcsoportjában mindössze 30%-os a mammográfiai szűrések részvételi aránya, szemben az OECD 54%-os átlagával, míg Skandináv országokban ez a szám 80% felett van. A méhnyakszűrések iránti érdeklődés is alacsony, hiszen csak 26% a részvétel hazánkban, míg a skandinávoknál 79% ez az arány. A legszomorúbb adat pedig a vastagbélszűrés, ahol csak 3% járt el szűrésre, míg Svédországban 79% az arány.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER VALÓDI HELYZETE
Fendler Judit hangsúlyozta, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyar egészségügyi rendszer nem áll olyan rosszul, mint sokan gondolják. Az orvosok száma egy lakosra vetítve az OECD átlagát túllépheti, és a konzultációk, valamint a kórházi ágyak száma is magas. A várólisták sok esetben kedvezőbbek, mint más országokban. Sőt, egyesek, akik külföldön élnek, haza utaznak Magyarországra műtétekre, mert más országokhoz képest itt a várakozási idő rövidebb.
Bár a CT és PET eszközök száma alacsony a lakosságarányokhoz képest, a vizsgálatok száma nem, tehát az eszközöket hatékonyabban használják fel a magyarországi egészségügyben. Azonban a legnagyobb probléma talán a lakosság egészségügyi ellátással való elégedettsége, amely a legalacsonyabb az EU-ban, miközben a statisztikák azt mutatják, hogy a szükséges egészségügyi ellátásban is csupán nagyon alacsony százalékban maradnak el a betegektől.
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MEGHATÁROZÓI
A kancellár kiemelte, hogy az egészségi állapotot legfeljebb 20%-ban befolyásolja az egészségügyi ellátórendszer; a prevenció és a szűrővizsgálatok sokkal nagyobb súllyal bírnak. Ezért létfontosságú, hogy a Szegedi Klinikai Központ és más egészségügyi intézmények egy gondosan megtervezett szűrési programot indítsanak, amely célja, hogy elérje a lakosságot.
AZ OTTHONI ÁPOLÁS KIHÍVÁSAI
Fendler Judit figyelmeztetett arra is, hogy súlyos problémát jelent az otthoni ápolás hiánya, amit elrettentő adatok is alátámasztanak. Az otthoni felügyelet költségei horribilisek, ami elérheti a havi 910 ezer forintot, ami nem meglepő, hiszen az idősebb korosztály folyamatos felügyeletet igényelne.
A MEGOLDÁS: MEGSZERVEZETT SZŰRÉS
Fendler Judit hangsúlyozta, hogy a problémák megoldása érdekében egy átfogóbb szűrési programra van szükség, amely magába foglalja a különböző települések igényeit. Az SZTE most egy pilotprogramot indít Csongrád-Csanád vármegyében, három különböző típusú település bevonásával, hogy teszteljék, melyik modell működik a legjobban.
A projekt célja, hogy a szűrések már a közösségekben elérhetők legyenek, ezzel ösztönözve az embereket a részvételre. A számadatok erőteljesen alátámasztják a megközelítést, hiszen ha az emberek közelében szervezik meg a szűrési programokat, azok nagyobb valószínűséggel részt vesznek azokon.
A programra vonatkozóan Fendler Judit optimista, mivel korábbi tapasztalataik alapján a központi helyeken történő szűrési lehetőségek komoly érdeklődést váltanak ki a lakosság körében. Ha az eredmények kedvezőek lesznek, az SZTE remélheti, hogy a modell nemcsak helyben, hanem országosan is elterjedhet, ezáltal javítva a magyar lakosság egészségügyi állapotát.
(Borítókép: Fendler Judit. Fotó: Szegedi Tudományegyetem)
