„Ebből tápláltam a gyerekemet” – fizetnie kell a mellhelyreállításért annak, aki túlélte a mellrákot
Sárközi-Pecze Anikó tavaly nyáron önvizsgálat közben kőkemény csomót tapintott a jobb mellében. A magánrendelői ultrahang után a mammográfia cisztát mutatott, de a biopszia rosszindulatú daganatot talált. Anikó szerint ez teljes megsemmisülés volt, mintha egy másik dimenzióba került volna. Másfél hónapig hiába telefonált időpontért az Országos Onkológiai Intézetbe, végül személyesen ment be a Semmelweis Egyetem onkológiájára, ahol elsírta magát a nővérek előtt – onnantól felgyorsultak az események. Augusztusban megkapta az első kemoterápiát, összesen hat kezelést kapott, a negyediktől immunterápiával együtt. Két héttel az első kezelés után hullani kezdett a haja, a szempillája és a szemöldöke. A betegség padlóra vitte: nem tudott dolgozni, nem tudta ellátni a családját.
BRCA1-mutáció és a megelőző műtét
A vizsgálatok közben kiderült, hogy BRCA1-mutációt hordoz, egy öröklött génhibát, amely sokszorosára növeli a mell- és a petefészekrák kockázatát. Emiatt a daganatmentes bal mellét is el kellett távolítani megelőzés céljából. Február 24-én mindkét mellét eltávolították, a mellbimbóját sem hagyhatták meg, így teljes bőreltávolítás történt mindkét oldalon. „Megcsonkítottak” – mondta, hozzátéve: „Ebből tápláltam a gyerekemet. Ez volt az egyetlen testrészem, amivel elégedett voltam magamon.” Vállalta, hogy félmeztelenül is lefotózzák, mert szeretné, hogy az emberek lássák, mit jelent ez a valóságban.
Százezres számla a helyreállításért
Mivel nem maradt bőre, a végleges implantátum előtt mindkét oldalon szövettágító expanderre van szüksége. A Semmelweis az implantátumot elszámolhatja, az expandert nem, így mindkét expanderért a beteg fizet. Az egészséges oldal rekonstrukcióját a törvény esztétikai beavatkozásnak tekinti, erre nem kapott támogatást. Januárban még 840 ezer forintról volt szó, két expander darabonként 320 ezerért és 200 ezer forint az egészséges oldal implantátumáért. Az első expandert a februári műtét előtt kellett megvennie, a másodikhoz kedvezményesen, 100 ezer forintért jutott hozzá. Így 420 ezret már kifizetett, a 200 ezres implantátum még hátravan. A költségekről hetekkel a műtét előtt értesült, így két hete maradt összeszedni a pénzt. A nagy részét egy tréfának indult Facebook-poszt nyomán ismerősei adták össze. „Felháborító, hogy állami kórházban fizetnem kell azért, hogy ne kelljen férfi felsőtesttel élnem” – fakadt ki. Beadványa a Belügyminisztériumig jutott, egy helyettes államtitkárig, ott elakadt.
Rendszerszintű finanszírozási probléma
A Semmelweis Egyetem válasza szerint a szövettágító expanderek hiányzó finanszírozása hosszú ideje fennálló probléma, elindult az engedélyeztetési folyamat a tételes elszámolásért. Jelenleg évente 15-20 páciens érintett, ők az aktuális piaci áron, közvetlenül a forgalmazótól vásárolják meg az eszközöket, és a műtéti tervezés kezdetén tájékoztatást kapnak a lehetőségekről. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy a kockázatcsökkentő műtétek rendszerszintű finanszírozása nincs rendezve, ezért szakmai egyeztetést kezdeményeztek. Az intézetben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy bejelentés nyomán vizsgálatot rendelt el.
Októberi változás – Anikónak már nem segít
A NEAK október 1-jei hatállyal rendezte a kétoldali emlőeltávolítás és az azt követő helyreállító műtétek finanszírozását azoknál a nőknél, akiknél az egyik emlőben rosszindulatú daganatot mutattak ki, és igazolt a BRCA1- vagy BRCA2-génmutáció. Az elszámolhatóság feltétele azonban, hogy a daganatos emlő eltávolítása 2026. október 1-jén vagy azt követően történjen, átmeneti rendelkezés nincs. Anikót február 24-én műtötték, hét hónappal a bevezetés előtt. A NEAK-nak küldött kérdésekre napok teltek el, nem válaszoltak. Anikó ma teljes remisszióban van, újra dolgozik pedagógiai asszisztensként egy óvodában. Azt mondja, nem magáért szólal fel, hanem minden nőért, aki ezen keresztülmegy.
