Karácsonyi Szökések és Titkos Misék a Kádár-korszak Katonai Laktanyáiban
A Kádár-rendszer alatt a karácsony nem csupán egy ünnep volt a magyar katonák számára, hanem egy komoly feszültségek forrása és a lázongás színtere is. Az év végi ünnepek táján, a laktanyákban rendszeresen előfordultak rendkívüli események, hiszen a sorkatonák jelentős része nem mehetett haza, míg a többiek a laktanya kerítésének közelében szöktek meg. A katonai vezetés számára a karácsony kifejezetten aggasztó időszak volt, tele szökésekkel és szabálysértésekkel.
Az ünnepek idején, mivel a harckészültség miatt csak a sorkatonák egyharmadát engedhették haza, a maradék katonák a kerítésen belül kényszerültek tölteni a karácsonyt. A katonai őrség, a bent töltött ünnepi hangulat és az öngyilkossági kísérletek megelőzése érdekében, éles lőszer nélkül teljesített őrséget. A karácsonyi szökések megakadályozására különös figyelmet fordítottak, hiszen a kapcsolatok, ilyenkor jelentősen megfeszültek. A sorkatonák kockázatos döntései gyakran a barátok álcázott segítségére építettek, hogy elrejtőzzenek a büntetések elől.
A titkos karácsonyi misékről a ’80-as évektől kezdve egyre inkább fellelhetők voltak emlékek, ahogy a laktanyákban lassan feloldódott a hagyományok eseményeinek megünneplésére vonatkozó szigorú tilalom. 1985 januárjában egy székesfehérvári laktanyából érkezett hír, mely szerint az egyik alegység karácsony estéjén illegális misét tartott. Az esemény résztvevői közül harmincan voltak, akik békevágyuk kifejezéseként próbálták megélni az ünnepet, ami bár tilalmazva volt, mégis jelentős hatással bír a közösség identitására.
Sok katonába nem csupán az ünnepi asztal körüli szokások hiánya fojtogató módon hatott, hanem a sorkatonák kezeikbe kapott alkohol is az ünnepek idején. Az 1960-as évektől kezdve a laktanyák kantinjaiban hétvégén és ünnepek alkalmával szőlő- vagy almás üvegek rejtették a szeszesitalokat, amelyek kiskapuiként működtek a szigorú rendszabályok mellett. A katonák innentől kezdve szabadjára engedték magukat, belevetették magukat a szilveszteri tivornyákba, hogy az ünnepek szomorúságát ellensúlyozzák.
Az ünnepek alatti feszültségek és incidensek, mint például a verekedések, további zűrzavart hoztak a laktanyák körüli életbe. A katonák feszültsége sokszor a titkos szökésekhez vezetett, amelyeket gondosan elterveztek és sűrű ellenőrzésekkel próbáltak megelőzni. Ezen események sokáig tabuként hagyták el a közbeszédet, ám a sorkatonák mindennapjait élükben a szabadság iránti vágy és az elfojtott ünnepi szellem határozta meg.
Végül, ahogy az ünnepek során a hagyományok lassan visszatértek a katonaság életébe, az 1980-as évek végére a katonák már szó szerint élvezhették a karácsony varázsát. A laktanyákban feléledt a közösségi élet, a decorációk és a családi vacsorák visszatértek, amelyeket persze a háborús idők emléke sosem tudott igazán kitörölni.
Ez a régi világ emlékezete, ahol az ünnepek a félelem és a szabadság vágya mentén találkoztak. A Kádár-korszak karácsonyai nem csupán emléket állítanak a katonák hétköznapjainak, hanem visszatükrözik a társadalmi és politikai feszültségeket is, amelyek a történelem ezen szakaszához kapcsolódnak.
Forrás: Blikk
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/belfold/karacsony-kadar-korszak-laktanyakon/4lpjfs0
